Századunk művészeti életét az teszi vonzóan izgalmassá, hogy állandóan változik: egy-két évtized olyan forradalmi újításokat hoz, amilyenekre azelőtt kétszáz év sem lett volna elég. A meglepő fordulatok ellenére az új művészeti irányzatok, a különböző izmusok szervesen épülnek egymásra valamint történeti előzményeikre. Jobban értékelhető napjaink építészete a Bauhaus vagy Le Corbusier munkássásának ismeretében; klasszikus Picasso, Max Ernest, Dalí szürrealista mozgalma is a század elején a neoavantgárd, a transzavantgárd és a posztmodern korából visszatekintve, sőt, klasszikusaoknak számítanak a század derekán virágzott nonfiguratív festészet, az op art, a pop art, a kinetkis művészet nagyjai. Múzeumba kerültek Henry Moore és Brancusi szobra, Vasarely képei, Calder mobiljai, Pollock óriási vásznai, Andy Warhol Marilyn-sorozata és a hiperrealisták hatalmas, fényképszerű művei. Kiállítási tárgyak lettek az environmentek, s a konceptek és happeningek dokumentációi is.
Ha szeetnénk jobban megérteni napjaink művészetét, ismerkedjünk meg a modern művészet XX. századi nagy fejezeteivel: az átfogó tanulányokat neves német, francia, spanyol művészettörténészek írták a hetvenes évek elején, s a sorozat hagyományaihoz híven az olvasó ezúttal is a tárgyalt korszak művészetének széles és tarka panorámáját kapja.
