Bevezetés |
9 |
A magyarság története genetikai szempontból |
15 |
A magyarok őstörténete |
15 |
A honfoglalástól a mohácsi vészig |
21 |
A török uralom és a Habsburg-monarchia |
27 |
Trianon után |
32 |
A magyarság számának alakulása |
36 |
A jelenkori Magyarország etnikai csoportjai |
43 |
A zsidóság |
46 |
A zsidók Európába kerülése |
47 |
A zsidóság Magyarországon |
49 |
A cigányság |
54 |
A cigányság magyarországi története |
55 |
A jelenlegi helyzet |
58 |
A székelység |
62 |
A bukovinai székelyek |
65 |
A moldvai csángók |
67 |
A kunok |
71 |
Az őskunok története |
71 |
A Kiskunság és Nagykunság |
74 |
A jászok |
79 |
Az ősjászok története |
79 |
A jászok Magyarországon |
81 |
A palócok |
84 |
A palóc etnikum kialakulása |
86 |
A matyók |
87 |
Az őrségi "törzsökös" magyarok |
90 |
A budapesti "kevert" magyar népesség |
93 |
A magyarországi németség |
96 |
A népességek eredetének vizsgáló módszerei |
103 |
A történetírás |
103 |
A nyelvtudomány |
104 |
A településtörténelem |
106 |
A régészet |
107 |
A néprajz és más tudományok |
108 |
Az embertan |
109 |
A külső jellegek |
112 |
A genetika |
117 |
A génjelek |
120 |
A népességgenetika |
123 |
A Hardy-Weinberg szabály |
123 |
A mutációk |
126 |
A szelekció |
128 |
A "szortírozó" párválasztás |
131 |
A vérrokonság |
133 |
A genetikai sodródás és vándorlás |
135 |
A géngyakoriság |
136 |
A genetikai távolság |
139 |
Az askenázi zsidóság származása |
142 |
A magyar-német népességgenetikai vizsgálat |
145 |
A célkitűzések |
145 |
A magyar-német népességgenetikai vizsgálat kivitelezése |
147 |
Az eredmények közzététele |
149 |
A népességgenetikai vizsgálat főbb tanulságai |
153 |
A magyar géngyakoriságok |
153 |
A homozigóta-index |
158 |
A genetikai távolság |
159 |
Az őrségi magyarok |
160 |
A matyók |
161 |
A palócok |
162 |
A kiskunok |
162 |
A nagykunok |
163 |
A jászok |
164 |
A moldvai csángók |
164 |
A bukovinai székelyek |
165 |
A magyar zsidóság népességgenetikája |
166 |
A magyar cigányság népességgenetikája |
170 |
A vizsgálat kritikai értékelése |
173 |
"Mi a magyar?" |
177 |
A genetikai adottságok |
177 |
A géngyakoriságok és a genetikai ártalmak |
178 |
A genetikai távolságok |
181 |
A magyarság embertani leírása |
185 |
A külső jellegek |
185 |
Az embertípusok |
187 |
Az etnikai csoportok értékelése |
190 |
Az értelmi képességek |
192 |
Az IQ |
193 |
A kivételes értelmi képességűek |
195 |
A népesedési helyzet |
200 |
A születések |
200 |
A halálozások |
202 |
A kórtan |
205 |
A két legfőbb haláloki kategória |
206 |
A közvetett önpusztítás |
209 |
A közvetlen önpusztítás |
210 |
Miért ilyen a magyar? |
213 |
Az alkattípusok |
213 |
"Eltorzult magyar alkat" |
217 |
Az ökogenetika |
222 |
A gyógyszerek |
224 |
Táplálkozás |
226 |
Munkahelyi hatások |
230 |
Környezeti hatások |
232 |
Az ökogenetika haszna és jövője |
234 |
A nemzeti karakter |
235 |
A szociokulturális öröklődés |
237 |
A megfelelő társadalmi környezet |
238 |
A tanulságok |
241 |
A magyarság génjei semmivel sem rosszabbak másokénál! |
241 |
A kutatás célkitűzéseinek teljesítése |
241 |
A géntisztaság és a genetikai kevertség |
244 |
A magyarság génállománya |
246 |
Mi rontja el a jó, kevert gének hatását? |
247 |
Nem vagyunk egyedül! |
248 |
Népességgenetikai érvek |
249 |
Ki a magyar? |
250 |
"Dunának, Oltnak egy a hangja" |
253 |
A Dunai Konföderáció eszméje |
253 |
Mit hoz a jövő? |
256 |
Irodalomjegyzék |
259 |
Melléklet |
263 |