A repce termesztéséről magyar nyelven 1986-ban sikerült kiadni egy könyvet, amely a 90-es évek elején el is fogyott, mert előtte mintegy 50 évre visszatekintve nem volt önálló hazai repce tanulmány. Ez jelezi a növény „mostohaságát" is, pedig a repcét több mint 150 éve termesztjük hazánkban kisebb-nagyobb sikerrel. Az utóbbi idők változásai, illetve világban történt események miatt a figyelem egyre jobban az olajos növényekre irányul, ezek közül is a repcére. Egyrészt felértékelődött az őszi búza elővetemény-igénye, az állatállomány csökkenése, azaz a trágya hiánya miatt. Másrészt a környezetvédelmi előírások szigorodása és a kőolaj tartalékok csökkenése miatt az előrejelzések szerint egyre nagyobb területeket lehetne bevetni repcével - a többi olajnövénnyel együtt különösen a biodízel program beindításával. Azután a modern táplálkozásra való áttérés, valamint a levegő minőségének megőrzése mind-mind az olajos növények nagyobb termesztését sürgetik. E téren igen jelentős szerep jut a repce termesztésének, mint a legolcsóbb talajjavítónak, talajlazítónak, szervesanyagpótlónak és kiváló őszi búza előveteménynek. A magyarországi repce termésátlagok (1,5-1,9 t/ha) azonban nem felelnek meg az európai termésátlagoknak, ezért a termesztéstechnológiánkat sürgősen meg kell változtatnunk! A repce önköltsége a számítások alapján a fajtától és az alkalmazott technológiától függően 2,2 t/ha körül van. Mindenképpen el kell érnünk, hogy az országos átlag e fölé emelkedjen! Az Európában használt és nálunk is bevezetett fajták alkalmasak nagyobb termések elérésére, csak „repce-növénycentrikus" technológiát kell alkalmazni a termesztés során. Vagyis a növény igényeinek megfelelően kell a termesztést kiszolgálni, annál is inkább, mert sürget az EU belépés előtti kvóta megszerzésének lehetősége. Az ország különböző részein működő gazdaságok bebizonyították ugyanis, hogy megfelelő odafigyeléssel 3 t/ha feletti termések is elérhetők nagy területen.
