Minden kémiai folyamat lezajlása a természetben bizonyos környezethez, ezen belül egy meghatározott savszinthez kötött. Ismert példa erre az erdő talaja, amelynek a savasodása jelentős károkhoz vezethet a faállományban.
Szervezetünkben sincs ez másképp: csak a test sejtjeiben és a köztük lévő nedvek állandó savszintje esetén mehetnek végbe akadálytalanul az építő és lebontó folyamatok, továbbá az energiatárolás és -termelés; bármilyen eltérés a nagyon szűk határokon belül mozgó normális értékektől jó esetben e folyamatok lelassulását, rosszabb esetben hibás működésüket jelenti. Számos betegségre, például a reumára, a csontritkulásra, a bélgombásodásra, a krónikus bőrpanaszokra, a migrénre, a rákra, a köszvényre vagy a pszichikai kimerültség állapotaira (csak hogy néhányat említsünk) az orvostudomány nem tud magyarázatot adni. A természetgyógyászat ezeket - és még egy sor más betegséget és panaszt - a túlságosan savas anyagcsere-állapottal hozza összefüggésbe. Életmódunk és mindenekelőtt megszokott táplálkozásunk az anyagcsere ideális környezetének eltolódásához vezet. Az ilyen kisiklásokat azonban egyszerű eszközökkel meg lehet akadályozni és ismét egyensúlyba hozni.
A sav-bázis egyensúly elérésére irányuló törekvés így ingyenes egészségmegőrzési módszer, ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy a már meglévő betegségeket enyhítsük, sőt akár meg is gyógyítsuk őket.