Ennek a dolgozatnak az a célja, hogy Baranya megye ismeretlen, közzé nem tett hímzéseiből - hímzéselemeiből és mintaszerkesztéséből - válogatott szemelvényeket mutasson be. Bács megyéből kevés mintát közlünk, azokat is csak akkor, amikor azok a baranyai anyag jobb megértésére szolgálnak; szebb, kifejezőbb, vagy fejlettebb megnyilvánulásai az ott honos hímzéselveknek. A baranyai hímzéseket megkülönböztetett hely illeti Magyarország fonalas munkái sorában változatosságuk, sokrétűségük s nem utoljára számbeli fölényük miatt. Csupán az RNK-ban levő Kalotaszeg magyar népcsoportja vetekedhet vele, de az is inkább a mennyiséget illetően. A Baranyára jellemző sok hímzésváltozat, egymás mellett, másutt az országban nem lelhető fel, itt viszont képviselve van a magyar fonalas munkáknak csaknem minden ága és igen sok stílusa. Baranyában sok és sokféle a szőttes; a vászon- és pamutszőttesek (Kodolányi János: Baranyai szőttesek) mellett, igen kiterjedt gyapjúszőttes kultúrája is. A hímzések alig felsorolható stílusai közül a szálvonásos és szálszorításos munkákat, a vagdalásos-laposöltéseket; a régibb és újabb stílusú lapos- és keresztöltéses technikájú gyapjú- és pamuthímzéseket; az aranyszállal s ennek későbbi változataként sárga vagy fehér fonallal dolgozott, lényegükben "aranyhímzéseket" említjük; továbbá a magasöltéssé alakított tulajdonképpen laposöltésféleségek sokféle változatát; a láncöltéses munkákat, melyek laposöltéssel keverve szoktak megjelenni, - hogy csak a legjellegzetesebbekről szóljunk. Megtalálható itt a szűcs- és a szűrhímzés sajátos előfordulásban s a szűrposztóféleségeken e vidékre jellemző formában a posztórátét. Túláradók a csipkefélék közül a varrott csipkék, a recefélék, a horgolások, valamint a kötött munkák mind számban, mind formaváltozatban; készülnek kötéssel a csipkéken kívül más jellegű darabok is.
