Ahogy eksztázis és eksztázis között is van különbség, úgy erő és erő, vagy energia és energia közt is van. A tantra vagy tantrizmus egy rendkívül sokrétű és összetett ezoterikus hagyomány, melynek eredete az ősi India. Tiszta formájában egy egyedülálló hagyomány, melyet fennkölt mesterek hoztak létre, kiknek bölcs tanításai mindmáig semmit sem veszítettek helytállóságukból. A hindu tantra örökségének szegényes kutatása az utóbbi években teret adott egy halom téveszméken alapuló, népszerű könyvnek, amelyeket egyszerűen csak "neotantrista" könyveknek hívunk. A leggyakoribb torzítás a tantra-jógát pusztán rituális vagy szakrális közösülésként beállítani. Ennek eredményeként az átlagember elméjében a tantra egyenlővé vált a nemi élettel. Semmi sem esik messzebb az igazságtól! A tantra egy olyan hatékony eszköz, amely mindenekelőtt a szunnyadó képességeket ébreszti fel, s ezt bölcsen kell kezelni, a mások iránti kedvesség és együttérzés szellemében. Egyik legalapvetőbb tanítását, miszerint a testi világ végső soron egy az isteni Valósággal, nem csupán elméleti szinten kell megérteni, vagy csak hinni benne, hanem meg is kell valósítani. Csak ez esetben érhetjük el a felszabadulást az anyag valóságának kényszerítő erői alól. De ahhoz, hogy érzékelhessük a világ és önnön testünk isteni lényegét, át kell éreznünk azok tisztaságát és tökéletes egységét, méghozzá itt és most. Ez a neves teológiai tézis, az imitatio Dei, az isteni sík jelen életünkben (életünkkel) történő lemásolása. Ahogy azt India ősi szentjei felismerték: azzá válunk, amin megfelelő odafigyeléssel és kitartással meditálunk, és ezért igen nagy gonddal kell megválasztanunk meditációnk tárgyát.
