Rövid bevezetés a személyiségtanba |
|
A pszichológia tárgya és munkamódszere |
17 |
A pszichológia tárgya |
17 |
A pszichikum szubjektív jellege |
17 |
A pszichikum mint visszatükröződés, mint az ideális |
18 |
A pszichikum mint az agy teljesítménye |
19 |
A tudat és a cselekvés egysége |
20 |
A pszichológia tárgyának összefoglaló meghatározása |
20 |
A pszichológia és a többi tudományok |
21 |
A pszichológia munkamódszere (metódusa) |
21 |
A pszichológia alapmódszerei |
22 |
A pszichológiai vizsgálat menete |
25 |
A személyiséglélektan alapjai |
28 |
Az emberi cselekvés analízise |
28 |
A cselekvést lehetővé tevő pszichofizikai funkciók |
29 |
A cselekvés során jelentkező személyi tulajdonságok |
32 |
A cselekvés morfológiai és fiziológiai alapjai |
34 |
Az endokrin rendszer |
35 |
A vegetatív idegrendszer |
36 |
A központi idegrendszer és az érzékszervek |
36 |
Hogyan működik az agy? |
39 |
Veleszületett és szezett magatartásmódok |
40 |
A magatartás vezérlésének emberi formája |
41 |
A filogenetikus fejlődés |
41 |
Az állati magatartás fejlődése |
42 |
Az ember keletkezése |
44 |
Bevezetés a pszichikai fejlődés elméletébe |
|
Az általános fejlődéselmélet alapkérdései |
49 |
A dialektikus fejlődéselmélet alapkérdései |
49 |
A fejlődés mint mozgás |
49 |
A fejlődés mint az "új" keletkezése |
50 |
A fejlődés törvényei |
50 |
Néhány végkövetkeztetés |
55 |
A pszichofizikai ontogenezis alapfolyamatáról |
58 |
Az aktivitás fogalma és lényege |
58 |
A fejlődés feltételei |
61 |
A pszichofizikai fejlődés determináltsága |
61 |
Az adottságok |
63 |
Az öröklött tényezők és a környezet hatása a fejlődésre |
63 |
Mit értünk öröklött adottságon? |
64 |
Az adottságok formálhatósága |
67 |
A környezet |
68 |
A társadalom emberformáló hatása |
68 |
A nevelés jelentősége |
74 |
A gyermeki fejlődés formája és sajátossága |
79 |
Érés és tanulás |
79 |
A fejlődés mint differenciálás és centralizálás |
84 |
A szerves szférában végbemenő differenciálás és centralizálás fogalmához |
84 |
Differenciálás és centralizálás a pszichikumban |
85 |
Megjegyzések az alkat, a szerkezet fogalmához |
86 |
A differenciálódás és centralizálódás mint dialektikus folyamatok |
87 |
Gondolkodás és cselekvés |
90 |
A fejlődés szakaszai |
92 |
Gyermekpszichológia |
|
A csecsemőkor |
99 |
A szülés előtti fejlődés |
99 |
Embrionálás és fatális állapot |
99 |
A főtusz szenzibitása |
100 |
Motorikusság és szenzibilitás az újszülöttnél |
101 |
Az újszülött idegrendszere |
101 |
Az újszülött motorikája |
102 |
Az újszülött szenzibilitása |
103 |
Magatartás és teljesítmény az első életévben |
105 |
Rendszerezett mozgások keletkezése |
106 |
Az érzékszervek célra irányuló használata |
112 |
A kisgyermekkor |
114 |
A kisgyermek fázistartása |
114 |
Szociális magatartásmódok |
114 |
A kisgyermek gondolkodási teljesítménye |
115 |
A cselekvés |
118 |
A beszéd fejlődése |
122 |
Az előszakaszok |
122 |
Az első szavak elsajátítása |
123 |
A szókincs kibővülése |
125 |
A nyelvtani ragozás elsajátítása |
127 |
A játék fejlődése |
129 |
A játékcselekvés ismertető jegyei |
129 |
Funkciósjátékok |
132 |
Fikciósjátékok |
135 |
Konstrukciósjátékok |
135 |
Az óvodáskor |
137 |
A gyermek viselkedése az iskoláskor előtti időben |
137 |
A szociális magatartás |
137 |
A gondolkodás |
138 |
A cselekvés |
145 |
A rajzkészség fejlődése |
146 |
A firkálás foka |
147 |
Sémarajzok |
148 |
Az iskolaérett gyermek teljesítménye és magatartása |
149 |
Az első alakváltozás |
149 |
Feladattartás |
152 |
A csoportban való nevelhetőség |
153 |
Az iskolaérettség és az iskolát megelőző nevelés |
154 |
Emócionális tényezők befolyása a gyermeki fejlődésre |
156 |
A korai iskoláskor |
160 |
Fázistartás a korai iskoláskorban |
160 |
A motorkia |
160 |
A szellemi magatartás és a cselekvés |
161 |
Szellemi fejlődés a korai iskoláskorban |
165 |
Az észlelő magatartás |
165 |
Emlékezetbeli teljesítmények |
170 |
Mennyiség- és számfelfogás |
172 |
Fogalomalkotás és gondolkodás |
176 |
Fogalomalkotás |
176 |
A viszonylatok felismerése |
178 |
Gondolkodási műveletek |
180 |
A fiatalabb iskolásgyermek és szociális környezete |
181 |
A gyermek viszonya a tanítóhoz |
182 |
A csoportosulások szerkezete |
183 |
Az öntudat geneziséhez |
185 |
A középső iskoláskor |
189 |
Fázistartás a középső iskoláskorban |
189 |
Testi állapot és testtartás |
189 |
Lelki-szellemi és szociális tartás |
190 |
A szellemi fejlődés a középső iskoláskorban |
193 |
Érdeklődés |
194 |
Az észlelés |
196 |
Emlékezési teljesítmények |
197 |
Gondolkodás és fogalomalkotás |
198 |
A beszéd fejlődése a középső iskoláskorban |
199 |
Szociális fejlődés a középső iskoláskorban |
203 |
Csoportalkotás |
203 |
Az osztály struktúrája |
205 |
A késői iskoláskor |
209 |
Fázistartás a késői iskoláskorban |
209 |
A második alakváltozás |
209 |
Tipikus magatartásmódok |
211 |
Érzelmi élet és cselekvés |
212 |
A nemi érés hormonális okai |
214 |
Szellemi fejlődés a késői iskoláskorban |
217 |
Az észlelés a prepubertás korában, különös tekintettel az önmegfigyelésre |
217 |
Emlékezet és képzelet a prepurbertásban |
220 |
A serdülő érdeklődési köre |
224 |
A serdülő gondolkodása |
228 |
Fogalomismeret és definiáló teljesítmény |
228 |
Fázistipikus gondolkodás stílusok |
230 |
Gondolkodási hibák |
233 |
A serdülő magatartás saját magával és embertársaival szemben |
235 |
Prepubertás és család |
236 |
Prepubertás és iskola |
242 |
Iskolához való viszony |
242 |
Viszonyuk a tanítóhoz |
242 |
Életkorra tipikus magatartás az osztály kötelékében |
245 |
Serdülők egymás közt |
248 |
Tanulás az iskoláskorban |
251 |
A tanulás mint a tapasztalatok elsajátítása |
251 |
A tanulás fogalma |
251 |
A tanulás neurofiziológiai alapjai |
252 |
Az ismeretszerzés |
255 |
A tanulás időpontja |
255 |
A tanulás megszervezése |
256 |
A tanuló viszonya a tanuláshoz, és a tanulás eredményességéhez |
262 |
A tanulási készség szociális determinánsai |
267 |
A készségek elsajátítása |
269 |
A gyakorlati görbe általános formája |
270 |
Mitől függ a gyakorlás eredményessége |
274 |
Az ismétlések száma |
274 |
A tevékenység nehézségei |
275 |
A teljesítményakarás |
276 |
Sikerélmények |
278 |
Tanulási és gyakorlási módszerek |
280 |
Individuális különbségek |
280 |
Kitekintés a későbbi fejlődésre |
285 |
A későbbi fejlődés szakaszai |
285 |
Az ifjúkor általános jellemzése |
285 |
Az ifjúkor önátélése és önformálása |
286 |
A fiatalkorú szociális magatartása |
290 |
A fiatalkorú és a hivatás |
292 |
Függelék |
|
Dr. Hans Böttcher |
|
A gyermek- és ifjúkor patopszichológiája |
297 |
Patopszichológiai jelenségek a gyermek- és ifjúkorban |
298 |
A kudarc |
299 |
Nevelési nehézségek |
304 |
Alkalmazkodási nehézségek |
309 |
Szimptómák és szimptómaszerű cselekedet |
314 |
Okok |
324 |
Környezet és téves irányú fejlődés |
325 |
Különleges élmények és konfliktusok |
330 |
Pszichofizikai konstitúció és téves fejlődés |
331 |
A téves fejlődés típusa "mechanizmusai" - pedagógiai szempontok |
332 |
Elvadulás |
333 |
A megkeményedés |
334 |
Szenzibilitás |
335 |
A gondterheltség kialakulása |
335 |
Kompenzációs fejlődés |
336 |
Neurotikus fejlődés |
337 |
Irodalom |
341 |
Idegen szavak jegyzéke |
349 |
Névmutató |
355 |
Tárgymutató |
359 |