Magyarországon az első gőzvontatású vasútvonal 1846. VII. 15-ikén Pest és Vác között nyílt meg, 1947. IX. 1-jén a Pest-Szolnok Vasútvonalat is üzembe helyezték. Széchenyi István, a nagy magyar reformpolitikus egy Buda-Pest központú államvasúti magyar hálózatról álmodott.
Az 1848/49-es magyar szabadságharc leverése után azonban egy ideig a Habsburg-Ausztria birodalomcentrikus koncepciója szerint folyt a hálózatfejlesztés. Az 1867-es magyar-osztrák kiegyezéssel megszületett Osztrák-Magyar Monarchia keretében a Pest-Salgótarján vonal állami kezelésbe vételével egyidejűleg a kormány megalapította a Magyar Királyi Államvasutat, mely új vonalak építése mellett az eddigi sok pénzügyi zavart okozott magánvasúti hálózatokat is fokozatosan állami kezelésbe vette.
Helyiérdekű vasutakként továbbra is épültek - megfelelő törvényi szabályozás alapján - nem állami mellékvonalak.
