Előszó |
5 |
Bevezetés |
7 |
A különböző vadászati egységek vadföldigénye, a vadföldek kialakításának szükségessége és lehetőségei |
10 |
A vadföldszükséglet meghatározásának alapjai adott vadterületen |
10 |
Vadföld szükségessége apróvadas területeken |
11 |
Az apróvadas vadásztársaságok vadföldjeinek kijelölése |
12 |
A fácántelep környékének vadföldigénye |
13 |
Az apróvadas vadásztársaságok vadeltartó területei |
15 |
Az erdősült nagyvadas gazdaságok vadföldgazdálkodása |
20 |
Hol és hogyan létesítsünk vadföldeket a nagyvadas területeken? |
21 |
Régi bőgőhelyek általakítása vadfölddé |
21 |
Vadföldek kialakítása a vadváltóhelyek közelében |
22 |
Egyes rontott erdők vadfölddé alakításának lehetőségei |
22 |
Az idegen vad által károsított területek rendezése |
23 |
Üres vágásterületek hasznosításának lehetőségei vadföld céljára |
23 |
Nyiladékok, allék, villanypászták, védgátak hasznosítása vadlegelőnek |
24 |
A vadföldgazdálkodás tervezésekor figyelembe veendő természeti és üzemgazdasági szempontok |
25 |
A vadgazdaság területi tagoltsága |
25 |
A vadásztásaság természeti viszonyai |
27 |
Éghajlati jellemzők |
28 |
Domborzati viszonyok |
29 |
Az erdőterületek fái, cserjéi, gyepszintjei |
29 |
A vadgazdaság vízellátottsága |
35 |
A vadgazdaság közgazdasági viszonyai |
37 |
Útviszonyok |
37 |
Beszerzés és szállítási viszonyok |
38 |
A gazdaság vadföldjeinek talajadottságai |
38 |
A főbb talajtípusok |
39 |
A talajok humusztartalma |
40 |
A talajok tápanyagtartalma és kémhatása |
41 |
A vadgazdálkodási egység területén élő vadállomány felmérése, takarmányállományalapjának és tápanyagigényének megállapítása |
42 |
A vadállomány létszámának megállapítása (becslése) |
42 |
A szarvasegység és felhasználása a vadtakarmányozásban |
43 |
A különböző vadfajok tápanyagszükséglete, fejlettségük függvényében |
44 |
A vemhes és szoptató anyaállatok tápanyagigénye |
51 |
A növendékek tápanyagigénye |
52 |
Az apaállatok tápanyagszükséglete |
54 |
A természetes és termesztett vadtakarmányok |
57 |
Természetes vadtakarmányok |
57 |
A természetes vadlegelők vadeltartó szerepe |
57 |
A rügy-, gally-, lomb és fakéregtakarmányok vadgazdasági jelentősége |
58 |
A tölgymakk, a gesztenye és a vadkörte mint természetes energiát szolgáltató táplálék |
58 |
A vadföldön termeszthető és ajánlott takarmánynövények |
60 |
Zöldtakarmányok |
60 |
Zöldtakarmány-keverékek |
64 |
Gyökér- és gumós takarmányok |
65 |
Abrakként értékesülő takarmányok |
66 |
A takarmánytermesztés tervezése, a vadföldigény megállapítása |
66 |
A zöldtakarmány-szükséglet vadföldigénye |
66 |
A téli takarmányok előállításához szükséges vadföldterület |
70 |
Takarmánymérleg |
71 |
A vadföldön termeszthető takarmánynövények termesztési technolgiája |
84 |
A vadföldön alkalmazható vetésszerkezet, vetési sorrend, és trágyázás |
84 |
Vetésszerkezet, növényi sorrend |
85 |
A termesztett takarmánynövények tápanyag-felhasználása, talajerőmérleg |
87 |
A termesztett növények gyökér és szár- és lombmaradványainak szerepe a természetes tápanyag-visszapótlásban |
92 |
A vadtakarmányok természetének üzemszervezési alapjai, a gyomirtó és a növényvédő szerek alkalmazásának lehetőségei, vadkár- és termésbecslés |
92 |
A vetőmagszükséglet megállapítása |
93 |
Talaj-előkészítés különböző takarmánynövények alá |
94 |
A vetés formái a vadföldön |
95 |
A növényápolás szükségessége és lehetőségei |
95 |
Hogyan igazodjunk a saját vadkárosításhoz? |
96 |
A fejtrágyázás és a gyomirtás szükségessége és lehetőségei |
98 |
Növényvédő szerek (fungicidek és inszekticidek) alkalmazása a vadföldön |
99 |
A termékbecslés és a saját vadkár becslése |
101 |
A vadállomány téli tömegtakarmányának előállítása és felhasználása |
101 |
A szénakészítés módszerei |
102 |
Lucernaszéna-készítés renden |
102 |
Bálázott lucernaszéna készítés |
103 |
Szellőztetéses szénakészítés |
103 |
Állványos szénaszárítás |
104 |
A zöldtakarmányliszt felhasználása |
104 |
A lucernaszéna hasznosítása |
104 |
A silózás módszerei |
106 |
A silózásra szánt zöldtakarmány-mennyiségek számbavétele és a silók helyeinek kijelölése |
106 |
A silótípusok megválasztása |
107 |
A silózás időpontjának megválasztása |
107 |
A silózás munkaerő- és gépszükséglete |
109 |
Az egymagában vagy a keverten silózás lehetőségei és követelményei |
111 |
A silótakarmányok feletetése |
112 |
Az abraketetés szükségessége és lehetőségei |
114 |
A téli takarmányozás főbb irányelvei |
115 |
Gépierő-, fogaterő- és kézimunkaerő-szükséglet a vadgazdálkodásban |
115 |
Gépierő-szükséglet, géptípusok. A szükséges fogaterő és kézimunkaerő |
120 |
Növényeink megvédése a saját vadkártól a "vadaskertszerű" vadtartás lehetőségei és veszélyei |
120 |
Az őrzés lehetősége |
121 |
Vadriasztó szerek alkalmazása |
122 |
Villanykerítések |
122 |
Kerítések építése, a vadgazdaság bekerítésének veszélyei |
124 |
A vadföldgazdálkodás főbb teendői havonkénti megoszlásban |
124 |
Január: Téli teendők a vadtakarmányozásban és a vadföld biztosításában |
125 |
Február: A vadföldek télvégi állapotának vizsgálata, a vetésterv elkészítése |
125 |
Március: A talaj-előkészítés, a fejtrágyázás és a vetés elkezdése a vadföldeken |
125 |
Április: Tavaszi vetési munkák a vadföldeken, a kelő növények védelme |
125 |
Május: A vadföldi zöldtakarmányok ápolása és hasznosulásuk megítélése |
126 |
Június: A vadföldön termesztett zöldtakarmánynövények felhasználása, a másodvetések elvégzése |
126 |
Július: Nyári teendők a vadföldeken |
127 |
Augusztus: A vadföld szerepe a bőgésre és a téli vadeltartásra való előkészületek terén |
127 |
Szeptember: A vadföldek szerepe a bőgési időszakban |
127 |
Október: Főbb munkálatok a vadföldeken a bőgés befejezése után |
128 |
November: A vadföld mint téli takarmánybázis |
128 |
December: Látogatottak-e a vadföldek? Felkeresik-e a vadak az etetőket? |
128 |
A takarmányozás minősége. A takarmányok és a vadgazdálkodásban használatos egyéb anyagok tárolása. A takarmányhigiénia alapjai |
130 |
A takarmányok minősége |
130 |
A takarmányok és a vadgazdálkodásban használatos egyéb anyagok tárolása |
131 |
A vadtakarmányozás higiéniájának alapjai |
133 |
Függelék |
135 |
Irodalom |
145 |