Az 1972-ben kiadott jegyzetem olyan tantervi struktúrára épült, amelynél az volt a cél, hogy az üzemmérnöki szintű képzésre való áttérésnek minél több friss tananyagi feltétele álljon rendelkezésre. Ekkor könyvem, a fegyverzeti képzés alaptankönyvének számított. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az akkori időszakban elképzelhetetlenül nagy (500) példányszámban sokszorosították. Azóta eltelt mintegy 30 év alatt sok minden változott. Átalakult, fejlődött a társadalom, változott a műszaki élet és betört a számítástechnika. így időszerűvé vált a jegyzet átdolgozása, korszerűsítése és új tartalommal való megtöltése. Mindezt úgy kívánom elvégezni, hogy az akkor megalkotott rendszer maradandó értékei változatlanul tovább éljenek. A változásokról, csak érintőlegesen: • Bevezetésre került az „Sí" mértékegységrendszer, amely letiltotta egy sor klasszikus ballisztikai dimenzió használatát, ezzel megváltoztatta a fegyverek rendszertani, ballisztikai vizsgálatánál a mérés és számszerűsítés (értékelés) alapjait. • Az elmúlt időszakban rohamos fejlődésnek indult a lövészfegyvertechnika. Újabb és újabb fegyvercsodákat reklámoznak a fegyvergyártó cégek. Ugyanakkor, a Világban lezajlott helyi háborúk (Vietnam, Arab háborúk, Öböl háború) bebizonyították, hogy a jól bevált és kiforrott lövészfegyverek, szinte változtatás nélkül kerültek tömeges alkalmazásra. • Az új biztonságpolitikai hipotézisek alapja, hogy nem az atomfegyverekkel megvívandó háborúk fogják a jövőben veszélyeztetni a Világ békéjét, az emberiséget, hanem a helyi konfliktusokból adódó lokális fegyveres cselekmények, amelyekben a nagy hatóerejű, könnyű, sokfunkciójú kézifegyverek játszanak alapvető szerepet.
