'Szinte a legfontosabb, ami az embert az emberek között megkülönbözteti, valamiért éppen a nemzetisége. És tegyük a szívünkre a kezünket: ezt a legbizalmatlanabbul, a legféltékenyebben, a legrejtettebb módon a legmegkülönböztetőbben és legbehatóbban éppen a zsidók figyelik. A saját nemzetiségüket.' Midőn 1990-ben befejeztem az '1917 áprilisá'-t, és elkezdtem rendezni a 'Vörös kerék'-en kívül maradt hatalmas anyagot, akkor döntöttem úgy, hogy történelmi áttekintést készítek a zsidók szerepéről az oroszországi forradalomban. Szinte rögtön világossá vált, hogy a történtek megértéséhez az áttekintést okvetlenül sokkal korábban kell kezdenem, és ez a kezdés egyre korábbra tolódott, vissza egészen a zsidóknak az Orosz Birodalomba való első befoglalásáig, 1772-ig, ahonnan végül is elindultunk. Másfelől pedig az 1917. évi forradalom dinamikus lökést adott az oroszországi zsidók sorsának, és a vizsgált időszak természetes módon ennél továbbra tolódott ki, a forradalom utáni évek történéseihez. Nem méltányoltam azonban azonnal azt a határozott történelmi határt, amelyet a szovjet zsidók tömeges emigrációjának elindulása vont, a XX. század 70-es éveiben éppen a zsidók oroszországi tartózkodásának kettőszázadik évfordulóján és amely teljességgel szabaddá vált 1987-re. Ez a határ először számolta fel az önkéntesség hiányát az oroszországi zsidók állapotában: többé már nem voltak idekötve ehhez az élethez, várta őket Izrael, elérhetővé vált a világ minden országa. Ezen az időponton túl a könyv alapgondolata kimerült, hiszen a kivonulás pillanatában eltűnik az orosz-zsidó egymásba fonódottság rendkívülisége is. Egészen új időszak kezdődött a már szabaddá vált oroszországi zsidóság és az új Oroszországgal létrehozott kapcsolatainak történetében. Ebben az időszakban hirtelen és lényeges változások történtek, de még túlságosan közeli ahhoz, hogy előrevetítsük további eredményeit, és ítéljünk arról, mennyire fogják ezt jellemezni éppen orosz-zsidó vonások vagy pedig a zsidó diaszpóra egész világra kiterjedő törvényszerűségei. Ennek az új témának a kifejletét figyelni, elemezni immáron meghaladja a számomra adatott életet. Az 'egymásba fonódott zsidó és orosz sors viszonya... valamiféle mély történelmi kódot tartalmaz, amit a jövőben sem szabad elveszítenünk.' A.Szolzsenyicin