Eliphas Lévi a régi korok mágikus gondolatainak és világképének hatalmas összegzője és csodálatra méltó metafizikája egyfajta katalizátorrá válik, ami szükséges a mágikus gondolkodás megvalósításához.
Mint azt jelen műve előszavában írja: "Onnantól számítva, hogy megjelent a könyv első kiadása, a világban nagy dolgok történtek és valószínűleg még nagyobbak eljövetelére lehet számítani.
Mint mindig, ezt is a csodák jelezték: az asztalok megszólaltak, a falakból hangok törtek elő és testnélküli kezek írtak le titokzatos szavakat..."
"A magas mágia dogmája és rituáléjá"-ban fogalmazza meg a mágia filozófiáját és praxisát, ami még korunk emberére is nagy hatással van, de felhívja az olvasó figyelmét arra: "A titkos tudományok útjára senki se lépjen rá vakmerően, mert ha egyszer elindult rajta, célhoz kell érnie, különben elveszett." Ezzel képes volt olyan gondolkodókat is érdeklődési körébe vonni, mint Hamvas Béla, C. G. Jung, Julius Evola és Bodler.
