Erich Neumann (1905–1960) személyében Carl Gustav Jung egyik legkiválóbb tanítványát és szellemi követőjét tiszteli a jungiánus világ. A Nagy Anya című műben, amely életművének egyik fő állomása, az emberi psziché egyik legnagyobb erejű és jelentőségű archetípusának elemzését végzi el párját ritkító alapossággal. Egy koherens elmélet keretei között gazdag illusztrációs anyaggal vezeti végig a Magna Mater archetípusának történetiségét a különböző népek mitológiáin, művészetén, rítusain át egészen a mai ember rajzainak és álmainak anyagáig, az őskőkortól napjainkig. Mesteri módon tárja fel az összefüggéseket és mutatja meg, hogy a különféle korok emberének pszichéjében lezajló folyamatokban hogyan érhető tetten ennek az időtlen archetípusnak a sorsformáló ereje, amely éppúgy vezethet a tudattalanba hullás felé, mint a teljes spirituális kiteljesedéshez. Neumann munkásságának jelentőségéről maga a mester, Jung is elismerő szavakkal szólt, hangsúlyozván, hogy elméletével jelentősen hozzájárult az analitikus pszichológia további szellemi kiteljesedéséhez.
Tartalomjegyzék
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés
I. RÉSZ
1. Az archetípus szerkezete
Az archetípus természete: dinamikája, szimbolikája, tartalmi alkotórészei, struktúrája – A szimbólumcsoport – Az ősarchetípus és az archetípusok kialakulása – A mitológiai észlelés (appercepció) és szimbolika
2. A Nőiség Archetípusa és a Nagy Anya
I. áttekintő ábra: Az uroborosz, a Nőiség Archetípusa és a Nagy Anya
3. A Nőiség két jellege
Az elemi és az átalakító jelleg – Az elemi jelleg működési területei – A pszichés gravitáció mint az elemi jelleg alapja – Az átalakító jelleg dinamikus eleme – Az I. ábra folytatása: a Nagy Anya és az anima elkülönülése
4. A Nőiség központi szimbolikája
Az edény: nő = test = edény – A külvilág mint világ-test-edény – II. áttekintő ábra: edényszimbolika – Az elemi jelleg szimbolikája: a has és a méh – A mell és az átalakító jelleg – A matriarchális Nőiség- és gyermekszimbolika – A növények és állatok szimbolikája
5. Az átalakulásmisztériumok
Az éjszakai égbolt és a Hold – A II. ábra folytatása: újjászületés – A kreatív Nőiség
6. A Nőiség funkcionális területei
III. áttekintő ábra: az elemi és az átalakító jelleg mint két tengely – A pozitív és negatív pólusok – Működési körök és metszéspontok – A spirituális átalakulás köreinek pólusai mint a Nőiség misztériumainak négy kategóriája
7. Az átfordulás jelensége és az archetípus dinamikája
A III. ábra folytatása: a pólusok mint archetípusos alakok – A pólusok mint fordulópontok – A pólusok és a tengelyek egysége – A pólusoknál elhelyezkedő istennők – A pszichés fázisok és a történelmi események
II. RÉSZ
Bevezetésa II. részhez
A. Az elemi jelleg
8. Az ősi istennő
A Nagy Kőkorszakbeli Anya szakrális jelentősége – Az elemi jelleg mint a bőség edénye – A zsírfarúság jelentősége – A trónszék – A termékenység és szexualitás hangsúlyozása – Az ellentétek egysége – Az absztrakció és az átalakító jelleg – A feltartott karú istennő
9. Az elemi jelleg pozitív oldala
Az edényjelleg – A száj és a szem – Az edény mellszimbolikája – Felső és alsó táplálás – A test numinózus szimbolikája – Az anya–gyermek kapcsolat: a táplálás – A has-edény: a szülés – A köldök – Az edény elkészítése – A védő-óvó edény – Az anyaméh – Anya- és leányistennők – A befogadó edény és a kígyó – Az istennő ambivalenciája
10. Az elemi jelleg negatív oldala
A Nőiség negatív szimbolikája és a tudattalan – A Rettenetes Anya mint a pusztító föld – Kálí, Coatlicue, gorgók és Rangda – A Rettenetes mint pszichés fantom – Alvilág, holtak földje, föld, nyugat; barlang, kapu, oszlop, dolmen, karám, kerítés – Az alvilág kapui és ezek istennői – A halál edénye: a pithosz, az urna és a koporsó – A halottak madara: a keselyű, a varjú, a holló – A pusztulástól való félelem – A Rettenetes Anya: a Gorgó – A Nőiség pusztító férfiattribútumai: a kígyó, a fogak, az agyarak, a nyelv – A kapu és az út istennője – Az alvilág haláledénye: a pokol, a garat – Mágia
A Rettenetes Istennő szimbolikája a melanéz szigeteken.
A matriarchális világ: őrszellem – A halottak birodalma, a labirintus, az éjszakai tengeri utazás – Pók, rákasszony, patkány, óriási kéthéjú kagyló, hold, kőoltár
Matriarchális világ Amerikában.
Az éjszakai égbolt, a kezdet világa – Holdmitológia és a perui Nagy Anya – Az éjszakai istennő mint Gorgó és a fényhősök halála – A mexikói Rettenetes Anya szimbólumrendszere – Föld, éjszaka, halál, alvilág – Az azték kultúra matriarchális háttere – Az obszidiánvallás – A Nagy Istennő egysége – A termékenységrituálé – A Férfielv női szimbolikája – Anya és leánya istennők – A napszerető – Áldozat és születés – Quetzalcoatl: a hős, az átalakulás, a bukás
B. Az átalakító jelleg
11. A Nagy Kör
A Nagy Istennő mint Nagy Kör – A felső és az alsó egysége: éjszakai égbolt, föld, alvilág, ősóceán – Az eredeti uroborikus sötétség – Tiámat és a primordiális korszak – A ruhás istennő – Egyiptom: tenger, tojás, tehén – Hathor, Nut, Ízisz, Mehurt – Basztet, Szaisz városának istennője – Nut és Naunet – Az éjszakai égbolt istennője
A sorsistennő.
A szövés istennője: Egyiptom, Görögország, germán országok, maják – A malom – Az életkerék – A kör
12. A Növények Úrnője
Egyiptom szimbolikája – Születés: ősóceán, ősdomb, őskígyó és lótusz – Az istennő mint fa – Szikomorfa, dzsed oszlop, napot szülő fa – Fészek, jászol, bölcső, koporsó – Égi fa – A lelkek fája – A sors fája – A női faanyag kettős jelentése: életfa és halálfa – Kereszt, ágy, hajó, bölcső – A Földanya: víz, mocsár, hegy, kő – Vegetációs szimbolika – A Nagy Anya és a méhkas
13. A Vadállatok Úrnője
A matriarchátus lélektanáról – Totemizmus – Esőmágia – Egzogámia – Női és férficsoport – A Nagy Istennő és a vadállatok – Az istennő állati és emberi alakjai – Áldozat
14. Spirituális átalakulás
A Nőiség ősi misztériumai – A tartósítás, a táplálás és az átalakítás misztériumai: edény, barlang, ház, sír, templom – Oszlop és kerítés – Vadászmágia és étel – Élelemtárolás és a tűz őrzése – Az étel átalakítása – Mámor és orvosság
A nő mint manafigura.
A Nőiség mint az átalakulás edénye – Papnő, sámán stb. – A női manafigura és az anima – Prófécia, költészet, tánc – Orvosság, gyógyszer és mámorító anyagok – Berserkerizmus és a nőiség – A sorsistennő
A nő élménye önmagáról és az eleusziszi misztériumok.
Az anya–lánya kapcsolat – A halálnász – A fiú születése: tűz és fény – A haldokló hold és a nap – A szűz és a kalász – Az eleusziszi misztériumok matriarchális lélektanáról – Az eleusziszi misztériumok és a Férfielv
Szophia
A spirituális átalakulás edénye – A szív táplálása – Szophia csökevényes alakjai Nyugaton – Kuan-jin és Tárá
A táblák jegyzéke
A szövegben előforduló ábrák jegyzéke
Felhasznált irodalom
Név- és tárgymutató
