Deák Ferenc és politikustársai őszintén hitték, hogy az adott körülmények között az ország javát leginkább szolgáló 1867. évi kiegyezést az utódok képesek lesznek majd a változó korviszonyokhoz igazítani. Nem így történt. Az első világháborúig terjedő időszak mégis a gyarapodás kora volt. Az ország az alkotmányos jogállamiság útjára lépett, a gazdaság látványos növekedésnek indult, és fölgyorsult a társadalom polgárosodása. Magyarország a dualista Monarchiában az élet több területén kezdett fölzárkózni Nyugat-Európához. A boldog békeidők kora volt ez, hiszen Európában évtizedeken át hallgattak a fegyverek. A polgári szabadságjogok érvényesülése, a vállalkozás és a verseny szabadsága azonban nem teremtett társadalmi igazságosságot, nem biztosított esélyegyenlőséget. A polgárosodáséit, a gazdasági modernizációért a társadalomnak súlyos árat kellett fizetnie. A belső gondokat csak tetézte, hogy bármely pillanatban robbanásra kész feszültség halmozódott föl befolyási övezetekért piacokért küzdő európai,országok között. A szikra a Balkánon pattant ki, és hamarosan lángba borította a 19. századi Európát.