| Előszó a hatodik, átdolgozott kiadáshoz |
7 |
| Oktatáselméleti irányzatok |
11 |
| Az oktatáselmélet értelmezése |
12 |
| Az oktatás hétköznapi felfogása |
12 |
| Az oktatás tudományos megközelítése |
12 |
| Az oktatáselmélet tudományos megközelítése |
12 |
| A tudomány előtti elképzelések, filozófiai gyökerek és a gyakorlat |
13 |
| A megszülető pedagógiai diszciplína "oktatáselméleti" koncepciója |
14 |
| A társadalmi igényekhez igazodó irányzatok |
18 |
| Az oktatáselmélet differenciójához kapcsolódó irányzatok |
19 |
| Szociológiai irányzatok |
19 |
| Pszichológiai irányzatok |
20 |
| Lingvisztikai, interakciós, kommunikációs irányzat |
21 |
| Az oktatáselmélet integrálódásához kapcsolódó iráyzatok |
21 |
| Kibernetikai, rendszerelméleti irány |
21 |
| Az oktatás hatékonyságát segítő irányzatok |
22 |
| A curriculáris didaktikai irányzat |
24 |
| Napjaink alternatív irányzatai |
25 |
| Az iskolák filozófiájában, szellemiségében, kitűzött céljaiban mutatkozó alternativitás |
27 |
| Alternativitás az oktatás tartalmában |
28 |
| A szervezeti formák alternativitása |
28 |
| A módszerek alternativitása |
29 |
| Alternatív eszközök |
29 |
| A posztmodern irányzat |
31 |
| Elmélet kontra gyakorlat |
32 |
| Összefoglalás |
33 |
| Feladatok |
33 |
| Irodalom |
34 |
| Az oktatás társadalmi meghatározottsága |
37 |
| Az oktatás társadalmi meghatározottságának értelmezési keretei |
38 |
| Az iskola funkcióinak leírása |
38 |
| Az oktatás funkcióiról a szociológiai megközelítésből kiindulva |
38 |
| Az esélyek egyenlőtlensége értelmezésének elméleti keretei |
43 |
| A társadalmi meghatározottság érvényesülésének eszközei, folyamatai |
46 |
| Válaszok a "kiket tanítunk?" kérdésre |
46 |
| A nevelés intézményrendszerének társadalmi szabályozása |
46 |
| A pedagógiai fejlesztés szabályozása |
47 |
| A társadalmi egyenlőtlenségek kezelése a tanítás-tanulás folyamatában |
49 |
| Az iskolarendszer befolyásoló szerepe |
49 |
| Szelekciós hatások a tanítási-tanulási folyamatban |
51 |
| Összefoglalás |
53 |
| Feladatok |
54 |
| Irodalom |
55 |
| A tanuló |
57 |
| Bevezetés |
58 |
| A gyermek- és az ifjúkor a változó időben |
59 |
| A tanulók és az iskolák |
60 |
| A pedagógusok gyermek- és tanulószemléletét befolyásoló tényezők |
62 |
| Elvek, problémák az egyéni sajátosságok értelmezésében |
64 |
| A tanulók megismerése, megértése |
66 |
| A megismerés szempontjai |
66 |
| A megismerés folyamata és módszerei |
69 |
| A megismerés korlátai, akadályai |
72 |
| Összefoglalás |
74 |
| Feladatok |
75 |
| Irodalom |
75 |
| A pedagógus |
79 |
| Bevezetés |
80 |
| A kedvelt, eredményes pedagógusra jellemző tulajdonságok |
82 |
| Az alapvető személyiségvonások, az alapképességek |
82 |
| A pedagógiai képességek |
84 |
| A gyakorlati készségek |
85 |
| A pedagógiai gondolkodás, a pedagógiai döntések |
88 |
| A pedagógiai tudás |
90 |
| A sémák, az intuíció |
90 |
| A pedagógiai tudás jellege |
91 |
| A pedagógiai tudás tartalma |
93 |
| A reflektív gyakorlat |
95 |
| Összefoglalás |
99 |
| Feladatok |
100 |
| Irodalom |
100 |
| A tanulás |
103 |
| Bevezetés |
104 |
| A tanulás mint hétköznapi fogalom |
104 |
| A tanulás meghatározása |
104 |
| A tanulásra vonatkozó tudományos nézetek fejlődése |
105 |
| A tanulásról alkotott felfogás az ókorban és a középkorban |
105 |
| Az empirizmus ahtása, a szemléltetés pedagógiája |
106 |
| A tanulás folyamatáról alkotott elképzelések jelentős átalakulása a 20. század első felében, a cselekvés pedagógiája |
111 |
| A kognitivizmus más útjai, a konstruktivista pedagógiai megszületése |
117 |
| A tanulási folyamat mint konstrukció |
121 |
| A tanulás irányítása a korszerű pedagógiai elképzelésekben |
126 |
| A cselekvés pedagógiája a konstruktivista pedagógia kiemelt szerepe |
126 |
| A gyerek személyisége, valamint ismeretstruktúrái megismerésének fontossága |
127 |
| A differenciálás jelentősége |
127 |
| A tanulás logikája a két szemléletben |
127 |
| A gazdag módszeregyüttes alkalmazásának jelentősége |
129 |
| A tanítás életszerűségének biztosítása |
129 |
| Összegzés: a két elsősorban ajánlott tanulásfelfogás összehasonlítása |
130 |
| Összefoglalás |
133 |
| Feladatok |
133 |
| Irodalom |
134 |
| Az oktatás célrendszere |
137 |
| Bevezetés |
138 |
| Az oktatási cél fogalma |
139 |
| Az oktatási cél funkciói |
143 |
| Az oktatás céljainak kiválasztása |
144 |
| A társadalmi értékek, szükségletek, tevékenységek hatása az oktatási célok kiválasztására |
144 |
| A nevelésfilozófiai nézetek hatása az oktatási célok kiválasztására |
146 |
| A tanulóra és a tanítási-tanulási folyamatra vonatkozó ismeretek hatása az oktaátsi célok kiválasztására |
148 |
| Az oktatási célok osztályozása |
150 |
| Az általános célok konkrét követelményekké alakítása |
158 |
| Összefoglalás |
161 |
| Feladatok |
161 |
| Irodalom |
163 |
| Az oktatás tartalma |
165 |
| Bevezetés |
166 |
| Az oktatás tartalmának történeti alakulása a társadalmi igények változása szempontjából |
169 |
| Az oktatás tartalmának történeti alakulása a gyermek szempontjának érvényesülése szerint |
170 |
| Az oktatás tartalmának "forrásvidékei" |
173 |
| A társadalom igényeinek figyelembevétele az oktatás tartalmának meghatározásában |
176 |
| Az oktatás tartalma és a mindennapi élet vagy másképpen: a közvetlen társadalmi környezet igényei |
180 |
| Az oktatás tartalma és a fejlődéslélektan követelményei |
181 |
| Az oktatás tartalma és a differenciálás |
184 |
| Az oktatási tartalom kiválasztásának módszerei |
185 |
| Összefoglalás |
187 |
| Feladatok |
187 |
| Irodalom |
189 |
| A tanterv |
191 |
| Bevezetés |
192 |
| A tanterv értelmezésének változásai, pedagógiai összefüggései |
193 |
| Az oktatás tartalma a tantervben; kiválasztásának fő szempontjai |
195 |
| Az oktatási tartalom elrendezésének tantervi modelljei |
197 |
| A tantervi értékelés szerepe, fő jellemzői |
202 |
| A tantervi értékelés átfogó szerepe |
203 |
| A tantervi értékelés és követelmények szoros kapcsolata |
204 |
| A tantervi értékelés objektív és szubjektív alapjainak párhuzamos megerősödése |
204 |
| Újabb tendenciák a tanterveknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepében |
205 |
| A tantervelmélet 19-20. századi meghatározó koncepcióinak áttekintése |
210 |
| A tantervelmélet kezdetei |
211 |
| A tantervelmélet fő szakaszai a 20. században |
211 |
| Összefoglalás |
216 |
| Feladatok |
216 |
| Irodalom |
217 |
| Az oktatási folyamat |
219 |
| Bevezetés |
220 |
| Az oktatási folyamat különböző szempontú megközelítése |
220 |
| Az oktatási folyamat |
222 |
| Az önszabályozást kiépítő oktatási folyamat |
223 |
| Tantárgyi tartalom tudásának folyamata |
225 |
| A tanulni tudást és tanulási motivációt kifejlesztő folyamat |
227 |
| A tanulási motivációt fejlesztő folyamat |
228 |
| A kognitív stratégia, metakogníció |
230 |
| Motivációs stratégia |
232 |
| A kognitív stratégia, metakogníció |
230 |
| Motivációs stratégia |
232 |
| A kognitív önszabályozó stratégia |
233 |
| Motivációs önszabályozó stratégia |
235 |
| Összefoglalás |
238 |
| Feladatok |
239 |
| Irodalom |
240 |
| Az oktatás stratégiái és módszerei |
243 |
| Bevezetés |
244 |
| Az oktatási stratégia fogalma |
245 |
| Az oktatási stratégiák fajtái |
247 |
| Célközpontú stratégiák |
247 |
| Szabályozáselméleti stratégiák |
251 |
| Az oktatási módszer fogalma |
255 |
| A módszerek csoportosítása, osztályozása |
256 |
| Oktatási módszerek |
257 |
| Az előadás |
258 |
| A magyarázat |
261 |
| Az elbeszélés |
267 |
| A tanulók kiselőadásai |
267 |
| A megbeszélés |
268 |
| A vita |
272 |
| Szemléltetés |
274 |
| Munkáltató módszer |
277 |
| A projektmódszer |
278 |
| A tanulási szerződés |
281 |
| A kooperatív oktatási módszer |
282 |
| A szimuláció, a szerepjáték és a játék |
284 |
| Tanulmányi kirándulás |
285 |
| Házi feladat |
286 |
| A módszerek kiválasztása |
289 |
| Összefoglalás |
291 |
| Feladatok |
292 |
| Irodalom |
293 |
| Tanulásszervezés |
297 |
| Bevezetés |
298 |
| A tanár szervezőtevékenységét meghatározó elméleti megközelítések |
298 |
| A szervezési és tanítási problémák megkülönböztetése |
302 |
| A szervezés tevékenységformái |
302 |
| Nem célravezető szervezési-irányítási eljárások, tanári gyakorlatok |
312 |
| Összefoglalás |
313 |
| Feladatok |
314 |
| Irodalom |
315 |
| Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei |
317 |
| Bevezetés |
318 |
| A taneszköz fogalma |
318 |
| A taneszközök története |
320 |
| A taneszközök csoportosítása |
322 |
| A taneszközök jellemzői |
325 |
| Taneszközök kiválasztása, hatékonysága |
326 |
| Taneszközök az oktatási folyamatban |
330 |
| Összefoglalás |
335 |
| Feladatok |
336 |
| Irodalom |
337 |
| Az oktatás szervezeti keretei és formái |
339 |
| Az oktatás szervezeti keretei |
340 |
| Az osztály a tanítás-tanulás társas közege |
340 |
| Az osztályba sorolás szempontjai |
342 |
| Koedukáció az osztályban |
345 |
| Az osztálylétszám és az oktatás eredményessége |
349 |
| Az oktatás egyéb szervezeti keretei |
350 |
| Az oktatás szervezeti formái |
351 |
| A tanítási óra időtartama |
352 |
| Rituálék a tanítási órán |
353 |
| Az órarend |
353 |
| A tanítási órák pedagógiai rendszere |
354 |
| A tanítási óra menete |
355 |
| Az oktatás más szervezeti formái |
357 |
| Összefoglalás |
357 |
| Feladatok |
358 |
| Irodalom |
358 |
| Az oktatás szervezési módjai |
361 |
| A szervezési mód és munkaforma értelmezése |
362 |
| A frontális munka |
362 |
| A frontális munka lényege |
362 |
| A frontális munka megjelenése a nevelés történetében |
363 |
| A frontális munka jelenleg is az oktatás domináns szervezési módja |
363 |
| A frontális munka hatása a résztvevőkre |
365 |
| Az egyéni munka |
367 |
| Az egyéni munka lényege és változatai |
367 |
| Az egyéni munka történeti szempontból |
368 |
| Az egyéni munka a gyakorlatban |
369 |
| Az egyéni munka hatása a résztvevőkre |
370 |
| A párban folyó tanulás |
371 |
| A párban folyó tanulás lényege és változatai |
371 |
| A párban folyó t anulás történeti szempontból |
372 |
| A párban folyó tanulás a gyakorlatban |
372 |
| A párban folyó tanulás hatása az érintettekre |
373 |
| A csoportmunka |
374 |
| A csoportmunka lényege |
374 |
| A csoportmunka történeti szempontból |
374 |
| A csoportmunka a gyakorlatban |
375 |
| A csoportmunka hatása a résztvevőkre |
378 |
| A szervezési módok szimultán alkalmazásáról |
379 |
| Összefoglalás |
381 |
| Feladatok |
381 |
| Irodalom |
383 |
| A pedagógiai értékelés |
385 |
| Bevezetés |
386 |
| Az értékelés fogalma, funkciói és szintjei |
386 |
| Az értékelés értelmezésének változásai, az értékelés fogalma |
386 |
| Az értékelés funkciói, tárgyai, szintjei |
387 |
| Értékelési modellek |
393 |
| Külső és belső értékelés |
393 |
| Értékelés a tanítás során |
395 |
| Célok - tapasztalatok - értékelés |
395 |
| A diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés |
396 |
| Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében, az iskolai teljesítmények alakításában |
398 |
| A viszonyítás problémája |
399 |
| Az értékelés folyamata |
401 |
| Megítélés, becslés, mérés |
408 |
| Mérésmetodológiai követelmények |
409 |
| Értékelők, önértékelők |
411 |
| Összefoglalás |
412 |
| Feladatok |
413 |
| Irodalom |
414 |
| A különleges bánásmódot igénylő gyermek |
417 |
| Bevezető |
418 |
| A különleges bánásmódot igénylő gyermek fogalma, típusai |
418 |
| A különleges szükségletek okai, fokai |
420 |
| A különleges bánásmódot igénylők aránya a népességben |
421 |
| Törvényi szabályozás |
422 |
| A speciális nevelési szükségletű gyermekek integrált-inkluzív nevelése |
422 |
| Tanulási problémákkal küzdő tanulók |
427 |
| Magatartászavarok miatt problémás tanulók |
429 |
| Kivételes képességű tanulók, tehetségesek |
430 |
| A tehetség meghatározása |
430 |
| A tehetség kialakulásának feltételei |
430 |
| A tehetség összetevői |
431 |
| A tehetség irányai |
4334 |
| Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés |
434 |
| Összefoglalás |
442 |
| Feladatok |
443 |
| Irodalom |
443 |
| Különleges bánásmódot igénylő csoportok oktatása |
447 |
| Bevezetés |
448 |
| A különleges bánásmódot igénylő csoport fogalma, típusai, az eltérés oka |
448 |
| Fogalmi keretek, tipológia |
448 |
| Az eltérő bánásmód indokai |
449 |
| Kisebbségek oktatásának elmélete és gyakorlata |
451 |
| A multikulturalizmus és interkulturalizmus fogalma |
451 |
| Kisebbségi csoportok oktatásának jogi alapja |
451 |
| Különleges bánásmódot igénylő csoportok: nemzeti kisebbségek, romák, bevándorlók |
452 |
| A nemzeti kisebbségek oktatása |
452 |
| A cigány tanulók oktatása |
453 |
| Külföldi tanulók oktatása |
454 |
| Az interkulturális oktatás, kisebbségpedagógia sajátos didaktikája |
454 |
| A kisebbségi oktatás iskolai keretei |
454 |
| Egyes társadalmi csoportok oktatásának célja |
455 |
| Az oktatás tervezése, a tananyag |
456 |
| Az oktatás sajátos folyamata |
459 |
| Stratégiák, speciálisan kezelt módszerek, eljárások |
460 |
| Eltérés az értékelésben, osztályozásban |
462 |
| Eltérés a tanulásban, a tanulás nyelvével kapcsolatos kérdések |
463 |
| Összefoglalás |
465 |
| Feladatok |
465 |
| Irodalom |
466 |
| Az iskolai oktatómunka tervezése |
469 |
| A tervezési tevékenység sajátosságai |
470 |
| A pedagógus tervezési feladatai |
473 |
| A tervezés intézményi szintje. Pedagógiai program - helyi tanterv |
473 |
| A pedagógusok egyéni tervei. Tanmenet - tematikus terv - óravázlat |
476 |
| Új szempontokat érvényesítő alternatív tervek |
480 |
| Összefoglalás |
483 |
| Feladatok |
484 |
| Irodalom |
485 |
| A kezdő pedagógus |
487 |
| Bevezető |
488 |
| A kezdő tanárok legfontosabb problémái |
489 |
| A kezdő és tapasztalt tanárok tevékenységében, gondolkodásában megfigyelt alapvető különbségek |
490 |
| Tervezés |
490 |
| Észlelés - információfeldolgozás |
491 |
| Interaktív tevékenység |
492 |
| Döntési folyamatok, kognitív struktúrák |
493 |
| Tanári attitűd |
496 |
| Pályakezdés |
497 |
| A tanár önismerete |
497 |
| A kezdő lépések |
500 |
| Önelemző eljárások, fejlesztő technikák |
506 |
| Összefoglalás |
509 |
| Feladatok |
509 |
| Irodalom |
510 |
| Névmutató |
513 |
| Tárgymutató |
523 |
