Fazekas Mihály 1765-ben született Debrecenben, Költői pályafutásának háttere az alföldi város, a híres debreceni kollégium, majd innen kiszakadva az I. lovasezredben töltött évek alatt a katonaság, a hábroú. A közlegények között töltött időszakban részt vett a francia forradalmi háborúkban, megjárta Galicát, Moldvát, Belgiumot, Észak-Franciaországot, a Rajna-vidéket. Kiábrándult a katonaéletből, lemondott tiszti rangjáról, hazatért szülővárosába. Ekkor alakult ki bensőséges barátsága Csokonaival, ekkor kezdett foglalkozni a természettudománnyal, botanikával. Élete későbbi éveiben állást vállalt a Kollégiumban és tisztségeket városi hivatalokban. Egyművű íróként tartjuk számon, a Lúdas Matyi irodalmunk remekműveihez tartozik. Kötetünkből azonban kiderül, hogy a Fazekas költői műve sokkal gazdagabb. Korai verseit a hadi élet és szerelmi élményei ihlették. Csalódottan tért haza a háborúkból, versei is tükrözik ezt: visszahúzódó életének alapvető élménye a természet nyugalma, harmóniája. Ezt fogalmazza meg dallamos, könnyed hangon, a népnyelv tiszta ízeivel. Csokonai halála után - versekben sirtaja el bárátját - magára marad. Költészetének forrása elapad, egyre kevesebb vers szuületik, érdeklődése más irányba fordul: Diószegi Sámuellel együtt megírja a Magyar fűvészkönyv-et. Úttörő vállalkozás a mű, az első rendszeres magyar nyelvű növénytan. Műve máig él, hiszen itt alkották meg azt a magyar nyelvű terminológiát, amelyet a botanikában azóta is használunk. Élete utolsó vállalkozása a Debreceni magyar kalendárium volt. A tudomány és a felvilgosodás eszméinek terjesztése volt a célja, a mindenki által kedvelt babonákkal telezsúfolt kalendáriumok helyett az irodalmat, a népszerűsített tudománít akarta megszerettetni olvasóival. Tömör, élénk stílusú prózája ekkor teljesedett ki. Kötetünk Fazekas valamennyi korszakát bemutatja. Szépirodalmi és tudományos művei után a kötet önálló ciklusban közli leveleit.
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
