1945 óta a tiltott könyvek listáján szerepelt, elsősorban a Tanácsköztársaság kritikus ábrázolása miatt. A regényre valóban erősen hatott a két világháború közti korszak szemlélete. A kötet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda pályázatán első díjat nyert.
A zsellérek cím valójában nem a falusi nincstelenek rétegét jelenti, hanem családnév, ha némiképp jelképes is, a falusi módosabb gazdák szemszögéből ábrázolja a társadalmat.
A regény kétségtelenül Fekete István talán legjobb írása, azzá teszi a szándék naivságában is nemes tisztasága, szemléleti frissessége, az induló tehetség duzzadó ereje, a föld, a mezők, a paraszt iránti megrendítő szeretete. Mint Fekete István szinte minden írása, a természet óvásától az állat és ember mély érzelmi közösségének felfedezéséig, egyre aktuálisabb, akárcsak ebbe a művében a falu összefogásának, megújulásának próféciája. A regény főhőse így választja friss jogi diplomával a zsebében a gabonakereskedő hivatását. S a mindig szemérmes írónál ez a regény, mint a falu fölé hajló szőlőhegy az erjedő must illatával, megtelik az egyetemista fiú és a még fiatal özvegy szerelmének beteljesülésével.
