Mi vonzotta a székelységet e kietlen tájra? Miért választott lakhelyet e népcsoport a Kárpátok leghidegebb medencéjében? Letelepedéskori életmódjuk állt-e kapcsolatban e vidék gazdaságföldrajzi sajátosságaival, vagy pedig katonai kötelezettségeik kényszerítették őket itt az otthonalapításra? Tény, hogy az erdők világa által beárnyékolt medence, a székely letelepedés révén a magyar szabadság élő emlékművévé vált. Talán ezért tiltották be, majd égették el Gyergyószentmiklós történetének általunk bemutatott példányait 1982-ben a ceausizmus képviselői. A kézirat azonban megmaradt, hogy betűvel tovább építse a szülőföldszeretet oszlopait, mely Gyergyó népességét itthon maradásra, magyarságának megtartására késztetné. Egy évtized minden ember életében nagy idő. Így van ez a történész esetében is, aki állandóan új módszerekkel, a rendelkezésére álló tényanyag sokoldalú feldolgozásával próbálja érdekesebbé tenni a múlt történéseit. Bár a kézirat keletkezésének időpontjában ilyen szempontok még nem befolyásolták a szerzőt, mégis reméljük, hogy tartalma eredetiségével, ténygazdagságával elnyeri az olvasó tetszését.
Tartalom
I. ELŐSZÓ 5
II. A gyergyói települések kezdetei 7
III. Város és életkeret.
Gyergyószentmiklós rövid története
Természeti feltételek és a település kezdetei 10
Gyergyószentmiklós története a XIV-XV. században 12
Gyergyószentmiklós története a XVI-XVII. században 13
Gyergyószentmiklós története a XVIII. században és a XIX. század első felében 20
Az 1848-1849-es polgári demokratikus forradalom 48
Gyergyószentmiklós története 1849-1940 között 55
IV. Gyergyószentmiklós intézményeinek történetéből
Kézművesség - Ipar 70
A város mezőgazdasága 79
V. A gyergyói iskolák rövid története
Az első okleveles említéstől a gimnázium megalapításáig (1614-1908) 88
A gyergyószentmiklósi Gimnázium megalapítása 98
A Gimnázium felépítésének körülményei 105
VI. Gyergyó falurendszere
Tekerőpatak 112
Killyénfalva 114
Vasláb 116
Gyergyóújfalu 117
Alfalu 119
Csomafalva 122
Szárhegy 124
Ditró 128
Remete 131
Jegyzetek 134
