Részlet a könyvből:
"A magyar történetírás atyja, ki nekünk pusztán nevének P. kezdőbetűje utána ismeretes s azért rendesen Anonymusnak, vagyis I. (II.) Béla király névtelen jegyzőjének neveztetik, a régi magyarok tettei fölött írt munkájában ősapáik lakhelyét oly vidékbe helyezi, mely a természet legszebb adományaival dúsan megáldva, lakóit gyönyör s öröm bőségével árasztotta el. E földet ő Dentumogor néven említi; fekvését azonban olyan pontosan, hogy azt teljes biztossággal meghatározhatnók, nem jegyzi fel. Már a legrégibb időkben, mennyire történeti ismeretünk csak terjed, e vidéket sok nomád néptörzstől találjuk lakva, melyeknek összefüggő történetfonalait ama homályos előkor éjjelében ugyan elvesztjük, egyes tetteik-s viszontagságaikról azonban régi mondák, sőt a legrégibb hiteles történetforrások nem gyéren gyújtanak ismeretet."
