Ahol a ritkaság sem ritkaság!
Programok
Hírlevél
Szállítás
Fizetés
info@bigbandi.hu
+36-56/414-834
Programok
Hírlevél
Szállítás
Fizetés
info@bigbandi.hu
+36-56/414-834

+36-56/414-834

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Esztétika

Cikkszám:
9632800338
Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Esztétika
Tartalom
Bevezetés az esztétikába 5
Az esztétika elhatárolása és létjogának biztosítása 5
Természeti szép és művészeti szép 5
Az esztétikát illető némely ellenvetés cáfolata 6
A szép és a művészet tudományos tárgyalásának módjai 10
Az empirikus tény mint kiindulópont 11
Az eszme mint kiindulópont 15
Az empirikus és az eszmei oldal egyesítése 16
A művészi szép fogalma 16
Szokásos elképzelések a művészetről 16
A műalkotás mint emberi tevékenység terméke 17
A műalkotás mint az emberi érzékek számára érzéki dolgok közegéből merített produktum 19
A művészet célja 21
A természet utánzásának elve 21
A kedély megindítása 24
A magasabbrendű lényegi cél 25
A művészet igazi fogalmának történeti bevezetése 32
Felosztás 33
A művészeti szép eszméje avagy az eszmény 34
Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá 36
A művészetek rendszere 36
A művészeti szép eszméje avagy az eszmény 37
Bevezetés 39
A művészet helyzete a véges valósághoz való viszonyában 39
A művészet viszonya a valláshoz és a filozófiához 40
Felosztás 44
A szép fogalma általában 45
A szép eszméje 45
A természeti szép 46
A természeti szép mint olyan 46
A természeti elevenség felfogásának módjai 46
Az érzéki absztrakt formájának és absztrakt egységének külső szépsége 49
Az absztrakt forma szépsége 49
A szépség mint az érzéki anyag absztrakt egysége 51
A természeti szép fogyatékossága 53
A közvetlen egyedi létezés korlátozottsága 55
A művészi szép avagy az eszmény 57
Az eszmény mint olyan 57
A szép individualitás 57
Az eszmény viszonya a természethez 62
Az eszmény meghatározottsága 73
Az eszményi meghatározottság mint olyan 74
Az isteni mint egység és általánosság 74
Az isteni mint istenek köre 74
Az eszmény nyugalma 75
A cselekmény 76
Az általános világállapot 78
Az individuális önállóság: a hőskorszak 78
Jelenlegi prózai állapotok 91
Az individuális önállóság rekonstrukciója 93
A szituáció 95
A szituációnélküliség 99
A meghatározott szituáció a maga ártatlanságában 99
A kollízió 102
A cselekmény 116
A cselekvés általános hatalmai 118
A cselekvő individuumok 123
A jellem 135
Az eszmény külső meghatározottsága 143
Az absztrakt különlegesség mint olyan 144
A konkrét eszmény összhangzása külső realitásával 144
A szubjektivitás és a természet pusztán magánvaló egysége 144
Az emberi tevékenység által létrehozott egység 147
Az eszményi műalkotásnak a közönséggel kapcsolatos külsőlegessége 153
A műalkotás igazi objektivitása 154
A művész 158
Az ihlet 158
Az ábrázolás objektivitása 160
Az igazi objektivitás 160
Modor, stílus, eredetiség 161
Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá 163
A szimbolikus művészeti forma 165
Bevezetés 165
A szimbólum általában 165
A szimbólum mint jel 165
Alak és jelentés részleges egyeztetése 166
Alak és jelentés részleges eltérése 167
A szimbólum kételyszerűsége 168
A szimbolikus elem kételyszerűsége a mitológiában és művészetben 170
A tudattalan szimbolika 174
Jelentés és alak közvetlen egysége 174
Zoroaszter vallása 175
Zoroaszter vallásának nem-szimbolikus jellege 175
Zoroaszter vallásának nem-művészi szemlélet- és ábrázolásmódja 175
A fantasztikus szimbolika 176
Brahma hindu felfogása 177
Érzékiség, mértéktelenség, perszonifikáló tevékenység 178
A tulajdonképpeni szimbolika 179
A fenségesség szimbolikája 182
A művészet panteizmusa 182
A fenségesség művészete 183
Az összehasonlító művészeti forma tudatos szimbolikája 185
Az allegória 186
A hasonlat 189
A szimbolikus művészeti forma eltűnése 198
A klasszikus művészeti forma 199
Bevezetés 199
A klasszikusról általában 199
A klasszikus forma önállósága: a szellemi áthatja saját természeti alakját 199
A görög művészet mint a klasszikus eszmény valódi létezése 204
Az alkotó műhely helye a klasszikus művészeti formában 205
A klasszikus művészeti forma kialakulásának folyamata 208
A klasszikus művészeti forma eszménye 210
A klasszikus művészet eszménye általában 210
A különös istenek köre 214
Az egyes istenek egyénisége 214
A klasszikus művészeti forma felbomlása 214
A végzet 214
Az istenek elenyészése antropomorfizmusuk következtében 215
A szatíra 217
A romantikus művészeti forma 220
Bevezetés 220
A romantikusról általában 220
A benső szubjektivitás elve 220
A romantikus tartalom és forma közelebbi mozzanatai 221
A tartalom viszonya az ábrázolási módhoz 227
A romantikus művészet vallásos köre 231
Krisztus megváltástörténete 231
A vallásos szeretet 232
A gyülekezet szelleme 233
A lovagság 233
Az egyéni különösségek formai önállósága 234
Az egyéni jellem önállósága 234
A kalandosság 234
A romantikus művészeti forma felbomlása 237
A romantikus művészeti forma vége 238
Az egyes művészetek rendszere 241
Bevezetés 243
Az építészet 244
Az önálló, szimbolikus építészet 245
A népek egyesítésére szolgáló építészeti művek 245
Az építőművészet és a szobrászat közötti átmeneti alkotások 245
Átmenet az önálló építészetről a klasszikus építészetre 249
A klasszikus építészet 254
A klasszikus építészet általános jellege 254
Alkalmasság valamely meghatározott célra 254
Az épület megfelelése a célnak 255
A ház mint alaptípus 256
Az építészeti formák különös meghatározásai 257
A klasszikus építészet különböző építésmódjai 262
A romantikus építészet 262
Általános jelleg 262
Különös építészeti alakításmód 262
A teljesen zárt ház 263
A belső és a külső alakja 264
A romantikus építészet különböző építésmódjai 270
A szobrászat 271
A tulajdonképpeni szobrászat elve 277
A szobrászat lényeges tartalma 277
Az objektív szellemiség 277
A testiben magáértvaló szellemi 279
A szép szoboralak 280
A szobrászat mint a klasszikus eszmény művészete 280
A szobrászat eszménye 282
Az eszményi szoboralak általános jellege 282
Az eszményi szoboralak különös mozzanatai 285
Az eszményi szoboralakok egyénisége 288
Az ábrázolásmódok; az anyagok; a szobrászat fejlődésének fokai 289
A romantikus művészetek 290
A festészet 290
A festészet általános jellege 290
A tartalom fő meghatározói 290
A festészet érzéki anyaga 292
A művészi feldolgozás jellege 295
A festészet különös meghatározottságai 297
Az érzéki anyag közelebbi meghatározottságai 297
A művészi koncepció, kompozíció és jellemzés 303
A festészet történeti fejlődése 310
A zene 311
A zene általános jellege 311
A zene összehasonlítása a képzőművészetekkel és a költészettel 311
A tartalom zenei felfogása 312
A zene hatása 315
A zenei kifejezés eszközeinek különös meghatározottsága 317
Időmérték, ütem, ritmus 317
Összhang 318
A dallam 321
A zenei kifejezés eszközeinek viszonya tartalmukhoz 325
A kísérőzene 325
Az önálló zene 331
A művészi előadás 334
A költészet 334
A költői és a prózai műalkotás közötti különbség 337
A költői és a prózai felfogás 337
A két felfogás tartalma 337
A két felfogás különbözősége 338
A költői szemlélet partikularizációja 339
A költői és a prózai műalkotás 340
A költői szubjektivitás 344
A költői kifejezés 347
A költői képzelet 347
A költői képzelet 347
A nyelvi kifejezés 347
A verselés 349
A költészet műfaji különbségei 352
Az epikai költészet 352
Az általános epikai jelleg 352
A tulajdonképpeni epopeia 353
A tulajdonképpeni eposz különös meghatározásai 357
Az epikai általános világállapot 357
Az egyéni epikai cselekmény 362
Az eposz mint egységes totalitás 366
Az epikai költészet fejlődéstörténete 379
A lírai költészet 379
A líra általános jellege 380
A lírai költészet különös mozzanatai 384
A lírai költő 384
A lírai műalkotás 385
A tulajdonképpeni líra fajai 386
A líra történeti fejlődése 388
A drámai költészet 389
A dráma mint költői műalkotás 389
A drámai költészet elve 389
A drámai műalkotás 391
A drámai mű és a közönség 395
A drámai mű külső előadása 397
Drámai művek olvasása és felolvasása 397
A színművészet 397
A költészettől független színpadi művészet 399
A drámai költészet fajai és történeti típusai 399
A tragédia, a komédia és a dráma elve 399
Az antik és a modern drámai költészet közötti különbség 408
A drámai költészet fajainak konkrét fejlődése 408
Utószó a válogatáshoz 427
Névmutató 431
Tárgymutató 435
Nincs raktáron
állapot:
antikvár könyv, jó állapotú
ISBN:
9632800338
További adatok
1 100 Ft
A vásárlás után járó pontok: 22 Ft
Bolti készlet
0 darab
Azonnal átvehető / szállítható az üzletből
Saját külső raktár
0 darab
1 munkanapon belül átvehető / szállítható
Csomagajánlatok
Hasonló termékek
Pénznem váltás
Belépés
Kosár
A kosár üres. Vásárláshoz kattintson ide!