Götz László magyar őstörténete |
5 |
I. könyv |
|
Az elő-Ázsiai ősnyelv felé |
|
Az európai nyelvtudomány és történelemszemlélet kritikája |
|
Az újkőkori, középkori és krai bronzkori elő-ázsiai műveltségek |
|
Nyugat-Eurázsia kutlurális fejlődésére |
19 |
Délkelet-, Közép- és Nyugat-Európa |
21 |
Ázsia |
26 |
Kaukázus, Pontusz, Volga-Urál-vidék |
31 |
Indogermán nyelvészet, indogermán történetírás |
56 |
Néhány szó a Grimm-féle hangtörvényekről sé a szabályos hangváltozásokról |
105 |
A hangváltozások jelentéstani (szemantikai) szerepe a nyelvekben |
133 |
Vokalizáció |
1333 |
A mássalhangzók változásai |
138 |
Az indogermán és a szemita nyelvek szumér párhuzamai |
158 |
Görög-héber szópárhuzamok |
162 |
Szumér-görög szópárhuzamok |
164 |
Szumér-latin szópárhuzamok |
165 |
Szumér-germán szópárhuzamok |
166 |
Szumér-indogermán-szemita szópárhuzamok |
169 |
II. könyv |
|
Kettős mértékkel |
|
A magyar őstörténetkutatás módszereiről és eredményeiről |
|
tudománytörténeti áttekintés |
207 |
Az 1848 előtti magyar történetkutatás |
207 |
Finnugor származásunk iskolája |
212 |
Megjegyzések Barha Antal a "IX-X. századi magyar társadalom" című művéhez |
224 |
A nomadizálásról |
224 |
A "sabartoi asphaloi" névről |
225 |
A "grivna" - kérdéshez |
226 |
A kelet-európai szlávok régészeti nyomaihoz |
228 |
A szabir, kazár, magyar népnevek összefüggéseiről |
233 |
Bolgár-török jövevényszavainkról |
234 |
A steppei népek "iráni" eredete |
236 |
A korábbi indogermanocentrikus kutatások revíziójának szükségessége |
246 |
Néhány szó a jég alatti halászatról |
248 |
A szakirodalmi hivatkozások kérdéséhez |
249 |
A finnugorok és a magyarok földműveléséről |
250 |
A nyelvészeti paleontológiáról |
251 |
A Kurszán-elmélethez |
252 |
Az "Álmos" személynév és nyelvészetünk etimológiai módszerei |
253 |
A kievi magyar uralom kérdése és történetkutatásunk tárgyilagossága |
255 |
A "besenyő-futás" |
255 |
A Káprát-medence honfoglalás előtti lakossága |
256 |
A "szaszanida-iráni" művészeti stílusról |
258 |
A pártus kérdésről |
259 |
A lomovátói müveltség jelentősége őstörténetkutatásunk számára |
262 |
A hunok történelmi szerepe |
263 |
Az onogur-szabir-avar vándorlás útvonala |
265 |
H.W. Haussing vizsgálatainak egyéb magyar őstörténeti vonatkozásai |
267 |
A Hunfalvy-iskola ellenzéke a századforduló táján |
275 |
Néhány szó az "ugor" népnév színelváltozásáról |
277 |
Fischer szűrszín-elmélete az újabb kutatások tükrében |
282 |
A dél- és kelet-káspi tér népnév-anyaga a korai pártus korban és a szabir-magyar kérdés |
289 |
A nyevolinói műveltség etnikuának kérdése és a késő-avar "griffes-indás" stílus Volga-vidéki párhuzamai |
293 |
Őstörténetkutatásunk nyelvészeti tilalomfái |
294 |
Még egyszer a "szaszanida-iráni" stílusról, annak kaukázusi vetületében |
295 |
A grúz egyházi ékszerekről |
296 |
Ismét a "besenyő-futás"-ról |
297 |
A "polgári pozitivista" történelemszemléletről |
299 |
Összefoglalás |
301 |
Tudományosság és tudománytalanság őstörténetkutatásunkban |
303 |
Fodor István "Verecke híres útján..." című könyve tükrében |
303 |
Nyelvészetünk 19. századi dogmái és a tudományos módszeresség |
303 |
Finnugor "eredetű" szavaink |
304 |
A hun-magyar rokonság kérdéséhez |
305 |
Még egyszer a 19. század nyelvészeti domáiról |
308 |
Az "uráli" őshaza és a paleobotanikai kutatások |
308 |
Az "uráli" ősnép hipotézise és az entropológia |
313 |
Fodor régészeti terminológiája |
314 |
Az "uráli" őshaza és a régészet |
315 |
Az "uráli" őshaza és a paleoklimatológia |
318 |
Csernyocov elmélete |
319 |
A Fodor-féle andronovói "ugorok"-ról és azok fémművességéről |
320 |
Adalékok egy-két elvi-módszertani kérdéshez |
326 |
Az "uráli", "finnugor" és "ugor" vándorlásokról |
331 |
A finnugor népek kialakulásának régészeti nyomai Kelet-Európában |
333 |
Kézai Simon, A Biblia, Nimród és a magyar szkita-hagyomány |
334 |
Szkita kapcsolatainkról |
339 |
Gondolatok a "Magna Hungaria"-kérdésről és Juliánusz Volga-menti magyarjairól |
340 |
A honfoglalás kori sírok szem- és szájfedő fémlemezkéinek eredetéről |
344 |
A szaltovói műveltség és az alánok |
349 |
A honfoglalás eseményei és a finnugor szemléletű történetírás |
354 |
Még egyszer a Kárpát-medence honfoglalás előtti lakosságáról |
362 |
A kizárólagos finnugor irányzat és a "kettős honfoglalás" |
364 |
Az életfa-motívum "iráni" eredetéről és történettudományunk pánindogermán szemléletéről |
367 |
Adalékok a csónakba temetkezés "ősi ugor" szokásához |
369 |
Összefoglalás |
370 |
Megjegyzések őstörténetkutatásunk módszertani gyakorlatához |
373 |
Őstörténeti hipotézisek elbírálásának elvi követelményei |
373 |
A magyar őstörténetkutatás és a közel-keleti régészeti felfedezések |
375 |
Az indogermán kultúrprioritás ideológiája |
377 |
A szumér nyelv izolálására irányuló törekvések háttere |
379 |
A pánindogermán szemlélet őstörténeti vadhajtásai |
380 |
A közel-keleti ősműveltségek nyelvemlékeinek ignorálása módszertanilag megengedhetetlen |
384 |
Az uráli őshaza "elvándorlása" az elő-ázsiai műveltségek hatósugarából |
385 |
III. könyv |
|
"Boncold csak nyelvész!" |
|
A finnugor nyelvtudomány módszerei és eredményei |
|
Bevezetés helyett |
395 |
A magyar nyelv és etnikum finnugor származásának elmélete a modern nemzetközi nyelv- és őstörténetkutatás tükrében |
397 |
A uráli-finnugor nyelvcsalád időrende |
397 |
Néhány módszertani meggondolás |
401 |
A nemzetközi nyelvtudomány és őstörténetkutatás fejlődése az utóbbi évtizedekben |
407 |
A nyelvészeti paleontológia |
417 |
Az indogermanisztika ortodox irányzatának módszerei |
429 |
A magyar nyelvtudomány mai szemlélete |
439 |
A nyelvészeti Darwinizmus |
459 |
A magyar nyelv uráli-finnugor eredetű szavai |
471 |
Módszertani rányelvek |
471 |
A 19. századi finnugorisztika nyelvhasonlítási módszerei |
429 |
Nyelvstatisztikai meggndolások |
498 |
Szemelvények Lakó_Rédei "A Magyar szókészlet finnugor elemei" című etimológiai szótárból |
513 |
A finnugor nyelvészet elmélete és gyakorlata |
523 |
Néhány szó a magyar nyelv hangfejlődéséről és korai nyelvemlékeinkről |
532 |
Második kötet |
|
Indogermán nyelvekből származtatott jövevényszavaink |
545 |
Általános módszertani megjegyzések |
545 |
Iráni jövevényszavaink |
552 |
Német jövevényszavaink |
573 |
Szláv jövevényszavaink |
582 |
Altáji (török) jövevényszavaink |
601 |
Tudománytörténeti és módszertani áttekintés |
601 |
Megjegyzések az ún. "csuvasos kritériumok" nyelvi, történelmi és etnikai hátteréhez |
609 |
Néhány szó a "bolgár-török" nyelvekről |
620 |
Török jövevényszavaink és a szumér nyelvemlékek |
630 |
Az uráli és az altáji nyelvek kapcsolatainak areális szemlélete |
645 |
IV. könyv |
|
A szumér kérdés |
|
Régészeti, etnogenetikai, nyelvfejlődési és kutatástörténeti elemzés |
|
Az újkőkori, korai fémkori elő-ázsiai műveltségek fejlődése és összefüggései |
663 |
Előzetes megjegyzések |
663 |
Elő-Ázsia az újkőkorban |
666 |
Észak-Mezopotámia a későneolitkumban és a kőrézkor első felében |
674 |
Dél-Mezopotámia és Elám a kőrézkorban |
679 |
Észak-Mezopotámia és a csatlakozó területek az Eridu-Ubaid, Uruk és Jemdet Nasr korban |
689 |
A szumérok mezopotámiai bevándorlásának, elődeinek és őshazájának kérdése |
698 |
A "protoakkád" teória |
706 |
Az elő-ázsia kulturális és nyelvi koiné |
708 |
Az újkőkori és korai fémkori elő-ázsiai műveltségek etno-kulturális kisugárzásai Nyugat-Eurázsiában |
714 |
Az anatólógiai újkőkori műveltségek és a Hassuna-Samrra-Halaf kultúrkör kisugárzásai |
714 |
A késői Eridu-Ubaid műveltség kisugárzásai |
724 |
Az Uruk-Jemdet Nasr korszak szumér kultúrájának távolabbi kisgurázűsai |
728 |
Megjegyzések a mezopotámaiai időrend kérdéséhez |
751 |
Szumér művelődési és etnikai kisugárzások az ún. "korai szumér dinaszták" idején (kb. 3000-2455) |
766 |
Néhány időrendi megjegyzés |
781 |
Szumér művelődési kisugárzások és vádnrolások nyomai az akkád, guti, Ur III és Isin-Larsa korszakban |
784 |
Adalékok a részleges állattemetkezések kérdéséhez |
811 |
Az elő-ázsiai műveltségek területéről kiinduló vándorlások okai |
815 |
I. Túlnépesedés |
815 |
II. Ökológiai változások |
825 |
III. A szikesedés |
827 |
Mezopotámiai-szumér eredetű néprajzi összefüggések Nyugat-Eurázsiában |
829 |
Az elő-ázsiai gyarmatosítások nyelvi hatásai Nyugat-Eurázsiában |
845 |
Szumér-etruszk szópárhuzamok |
872 |
Szumér-latin szópárhuzamok |
875 |
V. könyv |
|
Az urali-finnugor nyelvek genetikus nyelvcsaládi elméletének ellentmondásairól |
|
Az európai újkőkor Elő-Ázsiával szembeni prioritásának hipotézise |
893 |
Néhány szó a radiokarbon módszerrel végzett kormeghatározásokról |
893 |
Ismét a c14 mérésekről |
894 |
Colin Renfrew elmélete az újkőkor autochton európai eredetéről |
895 |
K.J. Narr állásfoglalása Renfrew hipotézisével szemben |
896 |
Megint csak a C14 mérésekről |
901 |
H. Müller-Karpe véleménye az autochton európai neolitikum feltevéséről |
903 |
R. Pittioni elmélete a szalagdíszes kerámia kultúrkörének európai eredetéről |
906 |
B. Perlov és A. Kifisin őstörténeti szemlélete |
908 |
Renfrew pálfordulása |
911 |
J. Dayton hipotézise a fémművesség európai eredetéről |
912 |
A C14 mérések hibáinak magyarázata |
918 |
I. Velikovsky "új egyiptomi időrendje" |
924 |
Újabb fejlemények Európa kultúrális prioritásának feltevése körül |
934 |
Az indogermán (indoeurópai) őshaza legújabb "vándorlásai" |
937 |
Renfrew új hipotézise |
937 |
Th W. Gamkrelidse és W.W. Iwanow új teóriája |
946 |
Gamkrelidse és Iwanow megítélésenk magyarországi visszhangja |
954 |
A magyar őstörténetkutatás legújabb eredményei |
984 |
Az újkőkori-korai fémkori elő-ázsiai nyelvi koiné |
1027 |
Az eurázsiai steppeövezet kulturális, etnogenetikai és paleolingvisztikai összefüggései Elő-Ázsiával |
1040 |
Nyugat-Ázsia |
1040 |
Kelet-Európa |
1054 |
Az uráli-finnugor nyelvek rokonságának areális nyelvkiegyenlítődési elmélete |
1067 |
Az ugor-magyar nyelvközösség elmélete |
1069 |
Személynévmutató |
1095 |
Tárgymutató |
1104 |
Térképek |
1109 |