Gulyás László - A Horthy-korszak külpolitikája I.

„Amikor az 1980 - as évek végén történelem szakos egyetemi hallgatóként a „Magyarország története a Horthy - korszakban” című kurzust hallgattam, a csoporttársaimmal együtt gyakran háborogtunk azon, hogy az akkor alapműnek számító Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919 - 1945 című összefoglaló könyv mennyire a konszolidált Kádár - korszak történetfelfogását tükrözi, és rajzol ezáltal elfogult, a marxista igényeknek megfelelő képet a korszak magyar külpolitikájáról.

Azóta eltelt húsz év, és abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy 2004 - től az egykori „alma mater” - emben két politikai kurzust is tarthatok. ... Amikor hozzáfogtam az előadások anyagának összeállításához, azt kellett tapasztalnom, hogy - bár számos nagyon színvonalas munka látott napvilágot - a Horthy - korszak külpolitikájáról azóta sem született új szintézis.

Ezért határoztam el, hogy hozzáfogok egy ilyen könyv megírásához. A munka előrehaladtával döbbentem rá, hogy ez egy hatalmas, 30 - 35 íves vállalkozás. ... Ekkor döntöttem úgy, hogy ezt a jelentős feladatot több részre tagolom...

Úgy döntöttem, hogy 1919 augusztusa az az időpont, ahol érdemes felvenni a történet fonalát. 1919. augusztus 1 - jén egy olyan államot láttunk, amelynek nem volt államfője, legitim kormánya, legitim parlamentje, és nem lehetett tudni, hogy hol is húzódnak a határai. Ráadásul a szomszéd országok hadseregei mélyen bent álltak színmagyar területeken, sőt a románok néhány napon belül elfoglalták az ország fővárosát is.

Az ország a teljes szétesés állapotában volt. Ha egyetlen szóval akarjuk leírni a helyzetet, akkor azt mondhatjuk: összeomlás. Ebben a helyzetben indult el Szegedről Horthy Miklós...

Jelen I. kötet záró dátumául az 1924 - es évet választottam, mivel ekkor indult meg a népszövetségi kölcsön folyósítása Magyarország számára... Ezt az eseményt fontos mérföldkőnek gondolom a magyar külpolitika szempontjából, mivel a népszövetségi kölcsön segítségével Magyarország végleg kilépett abból a külpolitikai elszigeteltségből, amelybe az első világháború végén került...”