Az olvasó most a Novartis Neuropszichiátriai szimpózium sorozatának 2. kötetét tartja kezében. A sorozat célja, hogy ízelítőt adjon a neurológia és pszichiátria átfedő területeinek a közelmúltban reflektorfénybe került területeiből. Az első kötet a hippocampusról szólt, amely valóban a két szakma közös csikóhala. Az eltelt idő alatt már megrendezésre került harmadik szimpózium is; melynek alkalmával a tudat és tudatzavarok komplex kérdéskörét tárgyaltuk. Reményeink szerint, ezt az anyagot is publikálhatjuk a közeljövőben könyv formájában. A negyedik szimpóziumot a memória és a memória zavarok tárgykörében 2006. márciusára tervezzük. Jelen könyv a frontális lebenyről szól, amely terra incognitából kezd egyre inkább ismert és izgalmas területté válni, mind a neurológiában, mind a pszichiátriában és még inkább a két klasszikus diszciplinát összekötő új ágazatban a neuropszichológiában. A frontális lebeny az a terület, amelynek segítségével az ember pusztán biológiaiból egyre inkább szociálpszichológiai lénnyé vált. Az itt keletkezett károsodások már nem a neurológiai, hanem pszichiátriai tüneteket okoznak. A neurológusnak fogalom és eszköztárat kellett találnia, hogy erre a területre belépjen, míg a pszichiáternek meg kellett tanulnia, hogy agyi rendszerekben és neuro-kémiai terminusokban gondolkozzon, hogy megérthesse az ezen a területen keletkezett jelenségek kialakulási mechanizmusát. Igyekeztünk mind a klinikai tapasztalatok, mind az idegtudományok oldaláról megközelíteni a frontális funkciókat és diszfunkciókat. Szeretnénk minél jobban hangsúlyoznia neuropszichológiai eszköztár alkalmazásának jelentőségét. Helyet kaptak - nem utolsó sorban a saját érdeklődésemet tükrözve -, a szokásos neuropszichológiai témakörökön túlmenően az epilepszia és paraszomniák frontális vonatkozásai valamint a frontális kognitiv funkciók alvással való összefüggései is és remélem az olvasók meg fognak győződni ennek indokoltságáról. Rendkívül érdekes és új fejlődéspszichiátriai megvilágításba hozzák a frontális működéseket a frontostriatális gyermekpszichiátriai kórképek, melyekről szintén szó esik a függelékben. Sajnálatos módon ugyanis három előadás szerzői csak diáik közreadásával tudtak hozzájárulni a kötethez. Ajánljuk a könyvet a gyermek és felnőtt neurológusok, neuropszichológusok, pszichológusok és pszichiáterek számára, de tankönyvekben kevéssé megtalálható információforrást és inspirációt jelenthet medikusoknak is. 2005. novemberében Prof. Halász Péter Akadémiai doktor
