A könyv és szerzője
|
5
|
A Megnemismert felhője
|
|
Bevezető
|
13
|
A keresztény élet négy fokáról, az olvasó hivatásának fejlődéséről
|
14
|
Rövid buzdítás az alázatra és a szemlélődésre
|
15
|
Hogyan kell szemlélődni, mennyivel kiválóbb ez minden másnál
|
17
|
A szemlélődés egyszerűségéről, ezt nem lehet megszerezni ismerettel vagy képzelettel
|
18
|
A szemlélődő imádság közben minden teremtett dolgot és eseményt el kell temetni a Feledés felhőjében
|
23
|
A szemlélődés rövid kifejtése párbeszéd formájában
|
24
|
Hogyan bánjunk gondolatainkkal az imádságban, különösen azokkal, amelyek értelmünk természetes kíváncsiságából fakadnak
|
25
|
Néhány kétely kifejtése, amelyek föltámadhatnak a szemlélődéssel kapcsolatban, az ember kíváncsiságát, tanultságát és természetes értelmét el kell hagyni ebben a gyakorlatban, az aktív és a szemlélődő élet fokozatai és részei közti különbségekről
|
27
|
Legmagasztosabb gondolataink is inkább akadályoznak, mint segítenek a szemlélődő imádság idején
|
30
|
Hogyan tudhatja meg az ember, hogy gondolatai bűnösek, a halálos és a bocsánatos bűn közti különbségről
|
31
|
Az embernek szigorúan felül kell vizsgálnia gondolatait és hajlamait, és gondosan őrködnie kell a bocsánatos bűnök felett is
|
33
|
A szemlélődésben a bűn elpusztul és a jó erőre kap
|
34
|
A tökéletes és a tökéletlen alázatról
|
35
|
Ebben az életben a tökéletlen alázat megelőzi a tökéletest
|
36
|
Megcáfoljuk azok tévedését, akik azt gondolják, hogy az alázat legkökéletesebb indítéka saját nyomorúságunk átélése
|
38
|
A megtért és a szemlélődésre meghívott bűnös a leggyorsabban a szemlélődés által jut el a tökéletességre és kapja meg Isten bűnei bocsánatát
|
39
|
Az igazi szemlélődő megfeledkezik a tetteiről s a vele történtekről, még azzal sem törődik, ha megbírálják
|
41
|
Az aktív emberek napjainkban is bírálják a szemlélődőket, ahogyan Márta bírálta Máriát
|
42
|
A szerző rövid védekezése, amelyben arra figyelmeztet, hogy a szemlélődők bocsássanak meg az őket bírálóknak
|
43
|
A mindenható Isten megvédi azokat, akik iránta való szeretetből nem hagynak fel a szemlélődéssel, azért hogy védekezzenek
|
44
|
Az evangéliumi jelenet hiteles kifejtése: "Mária a legjobb részt választotta"
|
46
|
Milyen csodálatosan szerette Krisztus Mária Magdolnát, aki az őszintén megtért s a szemlélődésre meghívott bűnösök jelképe
|
48
|
Az Úr maga fog védelmére kelni azoknak, akik nem hagyják el a szemlélődést azért, hogy megvédjék magukat
|
49
|
Mi a szeretet önmagában, milyen nemesen és tökéletesen megtalálható a szemlélődésben
|
50
|
A szemlélődő imádsága idején ne figyeljünk senkire sem
|
51
|
A szemlélődő imádság csak a kegyelem segítségével jöhet létre, mert Isten műve
|
53
|
Kinek kell vállalkoznia a szemlélődés kegyelmi feladatára
|
54
|
Ne kezdjünk hozzá a szemlélődéshez addig, amíg lelkiismeretünket meg nem tisztítottuk a bűnöktől az egyház törvénye szerint
|
55
|
Az embernek türelmesen ki kell tartania a szemlélődésben, el kell vállalnia a vele járó fájdalmakat, másról nem szabad ítéletet mondania
|
56
|
Kinek van joga megítélni és elmarasztalni mások hibáit
|
57
|
A szemlélődésben kezdők hogyan bánjanak gondolataikkal és bűnre való hajlamaikkal
|
57
|
Két lelki módszer a szemlélődésben kezdőknek
|
58
|
A szemlélődés által megtisztulunk egyes bűneinktől és azok következményeitől, tökéletes biztonságra azonban sohasem juthatunk ebben az életben
|
59
|
Isten szabadon, módszereinktől függetlenül ajándékoz meg a szemlélődéssel, a módszerek önmagukban elégtelenek
|
60
|
Az olvasásról, a gondolkodásról és az imádságról - a kezdőnek e három jártasságot kell kifejlesztenie
|
63
|
A szemlélődők elmélkedéséről
|
64
|
A szemlélődőknél általános személyes imáról
|
65
|
Miért és hogyan hatol át az egeken a rövid ima
|
66
|
Hogyan imádkozik az, aki már jártas a szemlélődésben, mi az imádság, milyen szavak a legalkalmasabbak a szemlélődő imádságban
|
68
|
A szemlélődés alatt el kell hagynunk minden elmélkedést az erényekről és a bűnről
|
69
|
Az embernek mindenben mértékletesnek kell lennie, a szemlélődésben azonban nem
|
71
|
Aki mértéktelen a szemlélődésben, az minden másban mértékletes lesz
|
72
|
El kell veszítenünk lényünk én-központú öntudatát, ha e földi létben fel akarunk jutni a szemlélődés magaslataira
|
73
|
Hogyan készülhetünk fel arra, hogy leromboljuk lényünk én-központú tudatát
|
74
|
Néhány csapda ismertetése, amelyek foglyul ejthetik a szemlélődőt
|
76
|
Hasznos tanács a kelepcék elkerülésére - a szemlélődésben a könnyed öröm többet használ, mint a komor erőfeszítés
|
77
|
Hogyan növekszik bennünk a lélek tisztasága, a szemlélődők másképpen jelzik vágyukat Istennek, mint az embereknek
|
78
|
Isten arra vágyik, hogy testben-lélekben szolgáljunk neki, s akkor mindkettőt megdicsőíti, hogyan tegyünk különbséget a lélek jó és rossz örömei között
|
80
|
Minden tökéletesség lényege a jóakarat, az érezhető vigasztalások nem tartoznak hozzá a tökéletességhez a földi életben
|
82
|
Mit jelent a tiszta szeretet, egyesek kevés, mások sok vigasztalásban részesülnek
|
83
|
Nem mindent szabad szó szerint értenünk, főleg a "bent" és "fent" szavakat nem
|
84
|
Fiatal kezdők hogyan magyarázzák félre a "benne" szót, s ez milyen öncsalásokat eredményez
|
85
|
A látszatszemlélődők különböző alkalmatlan módszereiről
|
86
|
A szemlélődés bölccsé és kiegyensúlyozottá tesz, testben-lélekben vonzóvá
|
88
|
Becsapják önmagukat azok, akik mértéktelen buzgalommal ítélik el a bűnt
|
90
|
Önmagukat csalják meg azok, akik az egyház tanítása és irányítása helyett saját okosságukra és műveltségükre támaszkodnak
|
92
|
Egyes merész fiatal kezdők hogyan magyarázzák félre a "fent" szót
|
93
|
Szent Márton és Szent István életével nem igazolhatjuk az égre bámuló imádságot
|
94
|
Krisztus mennybemenetele sem szolgálhat bizonyítékul, a szemlélődésben felejtsük el az időt, a helyet és testünket is
|
97
|
A legbiztosabb utat a mennybe vágyainkkal mérjük, nem pedig mérföldekkel
|
98
|
A természet helyes rendje szerint a test van alávetve a léleknek, nem pedig megfordítva
|
99
|
Honnan tudhatjuk meg, hogy lelki tevékenységünk alattunk, fölöttünk, kívülünk vagy bennünk van-e, esetleg fölöttünk ugyan, de alatta Istennek
|
101
|
A lélek képességeiről általában, legfőbb erőnk az öntudatunk, ez irányítja minden képességünket és tevékenységünket
|
102
|
Két másik legfontosabb képességünkről, az értelemről és az akaratról, hogyan működtek ezek az eredeti bűnt megelőzően
|
103
|
Hogyan működik a képzeletünk, s mit ártott neki az eredeti bűn
|
104
|
Hogyan működnek az érzelmeink s mit ártott neki az eredeti bűn
|
105
|
A lélek világában járatlanok könnyen félreérthetik a szemlélődés szabályait, az ember csaknem istenivé válhat a kegyelem által
|
106
|
A "sehol" a léleknek "mindenütt", a szemlélődés "semmi" a kívülállónak
|
107
|
Hogyan formálódik át csodálatosan az ember szeretete a "sehol" és a "semmi" megtapasztalása által
|
109
|
Szellemi megértésünk ott kezdődik, ahol az érzéki megismerés véget ér, Istent pedig a kegyelem segítségével ott tudjuk leginkább megérteni, ahol a szellemi megértés véget ér
|
110
|
Némelyek az elragadtatás ritka pillanataiban élik át a tökéletes szemlélődést, mások viszont rendes napi tevékenységük közepette
|
112
|
A szemlélődők a saját tapasztalataik alapján nem mondhatnak véleményt mások szemlélődéséről
|
113
|
A szövetség ládája a szemlélődés jelképe, Mózes, Becaleel és Áron magatartása a szemlélődés három ösvényét jelzi
|
114
|
Akinek van hajlama a szemlélődésre, az ráismer a könyvben leírtakra, más ne is olvassa el ezt a könyvet
|
115
|
Milyen jelek alapján dönthetjük el, hogy Isten a szemlélődésre hív bennünket
|
117
|
A Titkos Tanácsok Könyve
|
|
Előszó
|
121
|
Hans Urs von Balthasar: A keresztény elmélkedés
|
|
Bevezető
|
165
|
A Fiú mint az Atya Igéje
|
168
|
A közvetítő Ige
|
168
|
Bevezetés az elmélkedésbe
|
172
|
A Szentlélek fénye
|
178
|
Az elmélkedés végzése
|
181
|
A jelenlét
|
181
|
A néma Szó
|
185
|
Elmélyedés az Igében
|
190
|
Egyesülés
|
196
|
Mária útja
|
196
|
Az egyház útja
|
205
|
A világ útjain
|
212
|