Kalandra hívjuk a kedves olvasót, hosszú kalandozásra nagyszüleink, dédszüleink világába. Láthatják, olvashatják hogyan éltek, dolgoztak, ünnepeltek, mulattak és szerettek az itt élő emberek. Megmutatjuk, mit miért és hogyan tettek. Miként adták tovább apáról fiúra bölcs megfigyeléseiket vagy kevésbé bölcs magyarázataikat a számukra „megfejthetetlenről, felfoghatatlanról", példát mutatva nekünk az elődök tiszteletében, azzal, hogy féltőn őrizték, amit nagyapáiktól láttak, hallottak.
Nagy szerencsénkre az 1960-as évektől kutatók, tudósok csoportjai járták vidékünket, Kunszentmártont és a Tiszazugot. Ekkor még összegyűjthették a régi paraszti világ emlékeit, az életritmusukat meghatározó mezőgazdasági munkák menetét és az ezt kísérő hagyományokat, ünnepeket. Múzeumunk ezrével őrzi e tudásnak cédulákra irt részleteit, s rendhagyó kalendáriumunkban ebből a rendkívül érdekes és óriási terjedelmű tudáskincsből válogattunk Önöknek annyit, amennyit kötetünk terjedelme megengedett. Határt szabtunk magunknak időben is, hiszen a második világháborúval lezártuk városunk történelmi eseményeinek felsorolását.
Luca nap a hiedelem szerint a boszorkányság tanulására is alkalmas nap. Azt mondják erről Csépán: „Ha valaki éjjeli tizenkettő órakor a kőkereszt előtt egy kis székbe tizenkét szöget belever, az akkor boszorkány lesz."
„Ha Szent György nap előtt a földeken dolgozva ún. Szent György nap előtti gyíkot találtak, azt a torokfájás gyógyítására használták fel. Vagy a gyíkkal dörzsölték meg a torkukat, vagy pedig a gyűrűs ujjuk hegyével, s úgy a saját vagy gyerekeik torkát."
„Ugyancsak figyelték a Szent György nap előtti égzengést is. Amikor először hallották, akkor a fejüket a falba verték, hogy egész évben ne fájjon."
Dr. Barna Gábor gyűjtése
Kalendáriumunkat mindazoknak ajánljuk, akik érdekes és szórakoztató olvasmányra vágynak. Forgassák örömmel az év minden napján!
