Nagy Sándor alakja egészen kivételes helyet foglal el az emberiség történelmében. Hatalmas birodalmakat hódított meg, és katonai géniuszát huszonhárom évszázad sem tudta elhomályosítani. De mégsem ebben rejlik igazi nagysága, hiszen a katonai hódítókat legfeljebb saját nemzedékük szokta a "nagy" jelzővel megajándékozni. A világtörténelem színpadán nem egy híres hadvezér szerepel azóta - Hannibal, Scipió, Attila, Napóleon - de ezek csak a csatatéren arattak babérokat. Makedoniai Alexandros másért lett a világ népeinek Nagy Sándora - azért mert mérhetetlenül nagyobb területekre vitte szét korának műveltségét, a hellén civilizációt, mint bárki előtte vagy utána az emberiség híres hódítói vagy felfedezői közül.
A könyvből megismerjük Alexandros üstökösszerű életpályáját - egy álmodozó, tudásra szomjazó ifjú makedón királyfi, Aristotelés tanítványa elindul, hogy feltérképezze és meghódítsa az ismerős sőt az ismeretlen világot, s tettei nyomán - eleinte maga sem veszi észre- megváltozik az emberiség civilizációjának arculata. S miközben az író rendkívül szuggesztív megjelenítő képességének segítségével fürkésszük a hadvezér, a felderítő, az álomvárakat ostromló és realitásokat villámgyorsan felismerő Alexandros életének külső és belső világát, egyúttal az ókori társadalmak hatalmas freskóképei is megelevenednek előttünk. Méltán állapítja meg Lamb egyik kritikusa, hogy ez a mű a Nagy Sándorról szóló hatalmas irodalomban is kiemelkedő helyre tarthat igényt.
