Részlet a könyvből:
Messze keleten. Hat napig pihentem temirliki főhadiszállásomban, ahol a források körül napról-napra magasabbra nőttek a jéghegyek és a hideg 27 fokra szállt a fagypont alá. Valódi pihenésről ugyan szó sem lehetett, mert ezer meg ezer dolgom akadt. Ezen a fontos ponton újból egész sorozatát végeztem a csillagászati megfigyeléseknek, hogy a hely fekvését pontosan megállapítsam; fényképfelvételeimet is kidolgoztam s nagy postát indítottam Kasgár felé. Legtöbb gondot a keleti sivatagba teendő utazásom előkészítése okozott. Mintegy 2000 kilométernyi útra kellett élelemről gondoskodnom s ezt ládákba és zsákokba csomagolva a tevék nyereglétráira erősítettem. Kis jurtámat alaposan kijavíttattam, boltozatát vörös nemezzel, kerek falát fehérrel boríttattam, úgy hogy távolról dán lobogóhoz hasonlított. CSERDONt betanítottam meteorológiai megfigyelésekre, amire a kum-kölli kirándulás már jó előiskola volt. mert távollétem alatt reá bíztam a leolvasásokat és a barograf és thermograf kezelését. Szállásomon hátrahagytam CSERDONt, Iszlám bejt, TURDU bejt és ALI AHUNt; melléjük adtam öt vadászt és aranykeresőt, hogy Csarklikba való átköltözésünkben segítségünkre legyenek. Csarklikban az ambán és bennszülött bégjei megígérték, hogy majd pártjukat fogják; visszatérésünkig egyébként ott semmi egyéb dolguk nem volt, mint hogy állataimat és felszerelésemet gondozzák.
