|
I. kötet
|
|
|
Hóman Bálint előszava
|
|
|
Előszó az ókor történetéhez. Írta: Kerényi Károly
|
|
|
Egyiptom és Elő-Ázsia
|
|
|
Őskortudományi bevezetés
|
3
|
|
Régibb kőkor
|
|
|
Az újabb kőkor
|
|
|
A bronzkor
|
|
|
A vaskor
|
|
|
Az ókori kelet a harmadik évezred végéig
|
23
|
|
Kelet őskora
|
|
|
Sumérok
|
|
|
Fajok harca Mezopotámiáért
|
|
|
Az egyiptomi ó-birodalom
|
|
|
Az Indus-menti műveltség
|
|
|
A második évezred
|
46
|
|
Babilónia kialakulása és fénykora
|
|
|
Az egyiptomi közép-birodalom
|
|
|
A hatti betörés
|
|
|
Hikszosz-uralom Egyiptomban
|
|
|
Az egyiptomi újbirodalom
|
|
|
Az El-Amarnai korszak
|
|
|
Nemzetközi érintkezés
|
|
|
A hatti-egyiptomi háborúk
|
|
|
A "tengeri népek" betörése
|
|
|
Asszíria előretörése
|
|
|
Az asszír hegemónia kora
|
86
|
|
Politikai helyzet a 2. évezred végén
|
|
|
I. Tukulti-apalésar
|
|
|
Arámiak és Izrael
|
|
|
Az asszír katonaállam
|
|
|
Asszíria hanyatlása
|
|
|
III. Tukulti-Apal-Ésar
|
|
|
Sarru-kín
|
|
|
Assur-Ahéidding
|
|
|
Egyiptom meghódítása
|
|
|
Assur-bán-apli
|
|
|
Az újbabiloni birodalom
|
128
|
|
Asszíria bukása
|
|
|
Nabu-kudurri-uszur
|
|
|
A "babiloni fogság"
|
|
|
A perzsa hódítás és a perzsa birodalom
|
136
|
|
Bábel bukása
|
|
|
A zsidók visszatérése Palesztinába
|
|
|
Darajavahus
|
|
|
Az ókori kelet felbomlása
|
|
|
Hellas
|
|
|
A görögség és a régibb görögföldi műveltségek
|
151
|
|
A görög nép és a görög föld
|
|
|
A kezdet műveltségi
|
|
|
Görögség előtti műveltségek Görögországban: A krétai és mykenai műveltség
|
|
|
A görög törzsek elhelyezkedése
|
169
|
|
A dór vándorlás
|
|
|
Politikai és gazdasági fejlődés
|
|
|
Gyarmatosítás
|
|
|
Az ión világ és műveltsége
|
183
|
|
A görög műveltség körei
|
|
|
A homerosi világ
|
|
|
Az iónok történeti helyzete a kr. e. 6. század közepéig
|
|
|
Ión társadalom és állm
|
|
|
Ión és aiol költészet. Ión művészet
|
|
|
Ión filozófia és tudomány
|
|
|
Az iónság történeti hivatása
|
|
|
A dór világ és műveltsége
|
208
|
|
Spárta
|
|
|
Görög arisztokrácia
|
|
|
Dór és nyugat görög művészet és költészet
|
|
|
Filozófia a nyugati görögség területén
|
|
|
A pánhellenizmus alapjai a dór műveltség világában: Olympia és Delphoi
|
|
|
Az athéni világ kibontakozása
|
240
|
|
Attika és Athén
|
|
|
A Solon előtti és Soloni Athén
|
|
|
Peisistratos
|
|
|
A peisistratos-fiak és Kleisthenes kora
|
|
|
Az ión szabadságharc
|
|
|
Marathon
|
|
|
Salamis
|
|
|
Athén birodalma
|
277
|
|
A delosi szövetség
|
|
|
Perikles kora
|
|
|
A peloponnesosi háború első tíz éve
|
|
|
Nikias békéje és a sziciliai expedició
|
|
|
Athén földi birodalmának bukása
|
|
|
Athén szellemi birodalma
|
|
|
A Makedon birodalom
|
327
|
|
Spárta vezérszerepe a peloponnesosi háború után
|
|
|
Spárta bukása
|
|
|
II. Fülöp fellépése
|
|
|
A 4. századi görög állam és társadalom
|
|
|
A gazdasági élet kibontakozása
|
|
|
A 4. század szellemi élete
|
|
|
II. Fülöp uralkodása
|
|
|
Nagy Sándor pályafutása
|
|
|
A Nagy birodalom feloszlása
|
|
|
Antigonos birodalma
|
|
|
Agathokles sziciliai királysága
|
|
|
Pillantás az új világhelyzetre
|
|
|
A diadochos-birodalmak teljes kialakulása
|
|
|
Róma
|
|
|
Róma belép a történelembe
|
373
|
|
Itália
|
|
|
Az "ősiállati" törzs és nyelvi kérdése
|
|
|
A Földközi-tengeri műveltség-formák jelentősége
|
|
|
A szardiniai világ
|
|
|
Az etruszk világ
|
|
|
A görög világ Itáliában
|
|
|
A legrégibb Róma
|
|
|
A római állam megszületése
|
|
|
Róma és az itáliai hatalmak
|
407
|
|
Nagyhatalmak a Kr. e. 6. és 5. században
|
|
|
Róma külső története a gallus tűzvészig
|
|
|
Róma belső története a gallus tűzvészig II.
|
|
|
A jog kodifikálása
|
|
|
Az ó-itáliai világ lehanyatlása
|
|
|
Róma belső története a gallus tűzvész után
|
|
|
Róma térhódítása
|
|
|
Róma és a Samnis szövetség
|
|
|
A tarentumi háború
|
|
|
Óitáliai szellemi élet
|
|
|
A római birodalom kezdetei
|
|
|
Világuralom
|
479
|
|
Nagy Sándor és a világuralom eszméje
|
|
|
Karthago és Róma
|
|
|
Az első pún háború
|
|
|
A második pún háború előkészítése
|
|
|
A második pún háború
|
|
|
A hellenisztikus államrendszer
|
|
|
A hellenisztikus világ összecsapása Rómával
|
|
|
A hellenizmus szellemi világa
|
|
|
A válság
|
544
|
|
A válság tudata
|
|
|
Terjeszkedés a pydnai csata után
|
|
|
A belső válság kezdetei
|
|
|
A hispániai vállalkozás
|
|
|
A gracchusok forradalmak
|
|
|
A válság nagy egyéniségei: Marius és Sulla
|
|
|
Bomlás és fordulat
|
568
|
|
Pompeius korának első polgárháborúi
|
|
|
Caeser galliai uralma és a keleti vereség
|
|
|
Caesar monarchiája
|
|
|
Antonius és Octavianus küzdelme a monarchiáért
|
|
|
A köztársasági kor szellemének változása a vallás tükrében
|
|
|
Az augustus-kori vallás kérdése
|
|
|
Az új kori vallás megalapozása a költészetben
|
|
|
A római császárság első három százada
|
615
|
|
Augustus megalapítja a császárságot
|
|
|
Augustus örökösei: a Claudius-császárok
|
|
|
A falviusok, Nerva és Traianus
|
|
|
A császárság második megalapítója: Hadrianus
|
|
|
A hadrianust követő antoninusok
|
|
|
Septimius Severus és a III. század uralkodói
|
|
|
A római császárság átmenete a középkorba
|
656
|
|
Az új korszak alapvetői: Diocletianus és Nagy Constantinus
|
|
|
Nagy Constatinus családjának uralkodása. Iulianus
|
|
|
A valentinianusok és Nagy Theodosius
|
|
|
Iustinianus kora és az antik római birodalom vége
|
|
|
Irodalmi tájékoztatás
|
689
|
|
Név- és tárgymutató
|
691
|
|
Térképek
|
