| Az erkölcsök metafizikájának alapvetése |
|
| Előszó |
13 |
| Első szakasz. Áttérés a közönséges erkölcsi észmegismeréről a filozófiai észmegismerésre |
20 |
| Második szakasz. A népszerű erkölcsi életbölcsességről az erkölcsök metafizikájára térünk át |
35 |
| Az akarat autonómiája mint az erkölcsiség legfőbb elve |
75 |
| Az akarat heteronómiája mint az erkölcsiség összes nem-igazi elvének forrása |
75 |
| Az erkölcsiség összes lehetséges elvének felosztása a heteronómia elfogadott alapfogalmai szerint |
76 |
| Harmadik szakasz. Áttérés az erkölcs metafizikájáról a tiszta gyakorlati ész kritikájára |
81 |
| A szabadság fogalma a kulcs az akarat autonómiájának magyarázatához |
81 |
| A szabadságot mint valamennyi eszes lény akaratának tulajdonságát kell feltételezni |
82 |
| Az erkölcsiség eszméihez kapcsolódó érdekről |
84 |
| Hogyan lehetséges kategorikus imperatívusz? |
89 |
| A gyakorlati filozófia végső határáról |
91 |
| Zárómegjegyzés |
100 |
| A gyakorlati rész kritikája |
|
| Előszó |
|
| Bevezetés. A gyakorlati ész kritikájának eszméjéről |
105 |
| Első rész. A tiszta gyakorlati rész elemtana |
118 |
| Első könyv. A tiszta gyakorlati ész analitikája |
121 |
| Első főrész. A tiszta gyakorlati ész alaptételeiről |
123 |
| Magyarázat |
123 |
| I. Tantétel |
123 |
| II. Tantétel |
126 |
| III. Tantétel |
127 |
| I. Feladat |
133 |
| II. Feladat |
135 |
| A tiszta gyakorlati ész alaptörvénye |
136 |
| IV. Tantétel |
138 |
| A tiszta gyakorlati ész alaptételeinek dedukciójáról |
141 |
| A tiszta ész hatóköréről a gyakorlati használatban |
152 |
| Újdonságok a spekulatív használathoz képest |
162 |
| Második főrész. A tiszta gyakorlati ész tárgyának fogalmáról |
170 |
| A tiszta gyakorlati ész típustanáról |
182 |
| Harmadik főrész. A tiszta gyakorlati ész mozgatórugóiról |
186 |
| A tiszta gyakorlati ész analitikája kritikai megvilágításban |
206 |
| Második könyv. A tiszta gyakorlati ész dialektikája |
227 |
| Első főrész. A tiszta gyakorlati ész dialektikájáról általában |
227 |
| Második főrész. A tiszta ész dialektikájáról a legfőbb jó fogalmának meghatározásában |
230 |
| A gyakorlati ész antinómiája |
234 |
| A gyakorlati ész antimómiájának kritikai feloldása |
235 |
| A tiszta gyakorlati ész primátusáról az elméleti ésszel való kapcsolatában |
241 |
| A lélek halhatatlansága mint a tiszta gyakorlati ész posztulátuma |
244 |
| Isten létezése mint a tiszta gyakorlati ész posztulátuma |
246 |
| A tiszta gyakorlati ész posztulátumairól általában |
255 |
| Miként gondolható el a tiszta ész gyakorlati szempontú kibővítése anélkül, hogy az együtt járna az elméleti megismerés bővülésével? |
257 |
| A tiszta ész szükségletéből való igaznak tartásról |
266 |
| Arról, hogy bölcsen megszabott arány van az ember megismerőképessége és gyakorlati rendeltetése között |
271 |
| Második rész. A tiszta gyakorlati ész módszertana |
275 |
| Zárszó |
289 |
| Az erkölcsök metafizikája |
|
| Első rész. A jogtan metafizikai alapelemei |
295 |
| Előszó |
297 |
| Bevezetés az erkölcsök metafizikájába |
303 |
| Bevezetés a jogtanba |
324 |
| Függelék a jogtan bevezetéséhez |
329 |
| A jogtan felosztása |
332 |
| Az erkölcsök metafizikájának felosztása általában |
335 |
| A jogtan első része. A magánjog |
341 |
| A külső Enyémről és Tiédről általában |
343 |
| Első főrész. Miként lehet valami külső a miénk? |
343 |
| Második főrész. Milyen módon szerezhető meg valami külső? |
357 |
| A külső Enyém és Tiéd szerzésének felosztása |
359 |
| Első szakasz. A dologi jogról |
359 |
| Második szakasz. A személyi jogról |
371 |
| Harmadik szakasz. A dologi jellegű személyi jogról |
377 |
| A házi társulás joga |
378 |
| Első cikkely. A házassági jog |
378 |
| Második cikkely. A szülő jog |
382 |
| Harmadik cikkely. A háziúri jog |
384 |
| A szerződéssel szerezhető valamennyi jog dogmatikus felosztása |
386 |
| Mi a pénz? |
389 |
| Mi a könyv? |
392 |
| Epizodiku szakasz. Az önkény külső tárgyának eszmei megszerzéséről |
394 |
| Szerzés elbirtoklás útján |
395 |
| Az öröklés |
396 |
| A jó hírnév hátrahagyása a halál után |
398 |
| Harmadik főrész. A nyilvános bíráskodás nyilatkozata által történő, szubjektíven meghatározott szerzésről |
400 |
| Az ajándékozási szerződésről |
401 |
| A kölcsönszerződésről |
402 |
| Elveszett dolog visszaköveteléséről |
404 |
| Az eskütétel révén szerzett biztosíték |
408 |
| Átmenet a természeti állapotbeli Enyémről és Tiédről általában |
410 |
| A jogtan második része. A közjog |
413 |
| Első szakasz. Az államjog |
415 |
| Általános megjegyzés a polgári egyesülés természetéből fakadó jogi hatásokról |
423 |
| A polgár jogi viszonyáról hazájához és a külföldhöz |
445 |
| Második szakasz. A nemzetközi jog |
450 |
| Harmadik szakasz. A világpolgári jog |
459 |
| Zárszó |
461 |
| Függelék. Magyarázó megjegyzések a jogtan metafizikai alapelemeihez |
464 |
| Zárszó |
480 |
| Második rész. Az erénytan metafizikai alapelemei |
486 |
| Előszó |
487 |
| Bevezetés az erénytanba |
491 |
| Első rész. Etikai elemtan |
529 |
| Első könyv. Az önmagunk iránti kötelességekről általában |
531 |
| Bevezetés |
531 |
| Első szakasz. Az önmagunk iránti teljes kötelességekről |
535 |
| Első főrész. Az ember önmaga mint animális lény iránti kötelessége |
535 |
| Első cikkely. Önmagunk megfosztása az élettől |
536 |
| Második cikkely. A kéjes önmegbecstelenítésről |
538 |
| Harmadik cikkely. Az élvezeti cikkek vagy élelmiszerek mértéktelen használata útján történő önkábításról |
541 |
| Második főrész. Az ember kötelessége önmaga mint pusztán morális lény iránt |
543 |
| Első cikkely. A hazugságról |
543 |
| Második cikkely. A fösvénységről |
547 |
| Harmadik cikkely. A szolgalelkűségről |
550 |
| Harmadik főrész |
553 |
| Első szakasz. Az ember kötelességéről önmaga mint veleszületett bírája iránt |
553 |
| Második szakasz. Az önmagunk iránti kötelességek első parancsáról |
557 |
| Epizódjellegű fejezet. A morális reflexiósfogalmak amfibóliájáról: arról, hogy ami az ember önmaga iránti kötelessége, azt mások iránti kötelességnek tartják |
558 |
| Második könyv. Az ember (céljával kapcsolatos) nem tökéletes kötelességeiről önmaga iránt |
562 |
| Első szakasz. Az önmagunk iránti kötelességről természeti tökéletességünk fejlesztésében és gyarapításban, azaz pragmatikus szemponból |
562 |
| Második szakasz. Önmagunk iránti kötelességünk morális tökéletességünk növelésében (tehát pusztán erkölcsi szempontból9 |
564 |
| Második rész. A mások iránti erénykötelességekről |
566 |
| Első főrész. Mások mint pusztán emberek iránti kötelességekről |
566 |
| Első szakasz. A más emberek iránti szeretet kötelességéről |
566 |
| Második szakasz. A más emberek iránti, a nkik kijáró tiszteletből fakadó erénykötelességek |
582 |
| Második főrész. Az emberek egymás iránti etikai kötelességeiről állapotunk tekintetében |
589 |
| Az elemtan zárszava |
590 |
| Függelék. A társasági erényekről |
595 |
| Második rész. Etikai módszertan |
597 |
| Első szakasz. Az etikai didaktika |
599 |
| Második szakasz. Az etikai aszkétika |
607 |
| Zárszó. A vallástan mint az Isten iránti kötelességek tana kívül esik a tiszta morálfilozófia határain |
609 |
| Jegyzetek |
615 |
