A víz az egyik éltető erő; nélküle a növények, csakúgy mint az ember, elpusztulnak. A középeurópai klíma nyújtotta természetes csapadék nem szolgál elegendő vízmennyiséggel, ezért mind a balkonnövényeket, mind a kiskertet, mind pedig a nagyobb zöldségeskertet öntözni kell, és ez bizony fáradtságos munka. De hol van már a kannából öntöző kertész? Mára már sok minden változott. A kannák és a repedezett gumitömlők helyett a gondosan ápolt pázsit alá és a tavasztól télig virító virágágyások közé rejtett kiemelkedő szórófejes vagy mikroöntöző rendszerek korát éljük. Az öntözés tehát „intelligens” lett. A legérzékenyebb, többnyire ritka és értékes növényeknél nedvességérzékelők mérik a gyökereknél a víz mennyiségét. Az eredmény alapján a programozható „órába” épített mikroprocesszor bekapcsolja a szivattyút vagy megnyitja a csapot, és munkába állítja a tömlőket vagy a föld alatti csővezetéket. A víznyomás kiemeli a teleszkópos permetezőket vagy öntözőfejeket, és jön a mesterséges eső!
