„Borbála néni kertjében úgy nő a levendula, mint másutt a fű. Illata átjárja a kis házat, ahol Borbála néni Boldizsár bácsival meg a dakszliikrekkel lakik…” Ebben a derűt sugárzó környezetben játszódik le a mulatságosan pergő eseménysor, melyben a humoros helyzetek egymást követik, de csak azért, hogy a mesét hallgató, képet nézegető gyerek végül is a bensőséges szeretetről kapjon benyomást – ha úgy tetszik – életre szólóan. Réber László tréfás rajzai mögött is ott csillog a jó emberi melegség.