Pesty Frigyes (1823-1889) akadémiai levelező tag kezdeményezésére a Helytartótanács 1864-ben adott utasítást az akkori Magyarország összes helységének, hogy gyűjtsék össze a határukban ismert földrajzi neveket és a hozzájuk fűződő hagyományokat. A szempontokat ő maga állította össze, és ennek alapján készültek a nyomtatott kérdőívek, melyeket minden községnek megküldtek. A válaszok begyűjtése és rendszerezése éveket vett igénybe. Pesty Frigyes eredeti terve az volt, hogy az ilyen módon összegyűjtött anyagot megfelelően rendszerezve és értelmezve kiadja. Egy jelentős kötetre való válogatása meg is jelent a gyűjtésből, az egész helynévanyag kiadására azonban már nem futotta az egyébként hangyaszorgalmú történettudós erejéből. Halála után a beérkezett anyagot megyék szerint kötetekbe kötve az Országos Széchényi Könyvtárban helyezték el, és ott található a mai napig. Miért vállalkozott Pesty Frigyes e nem mindennapi munkára? Milyen célokra kívánta felhasználni az így összegyűjtött helynévanyagot? A fent említett munka olvasásakor, sőt magából a kérdőív szempontgyűjteményéből is az derül ki, hogy felismerte a helynévanyag történeti és nyelvészeti forrásértékét, sőt azt is, hogy ez csak lejegyzés útján menthető meg az utókor számára.
