Az oktatás, a nevelés szakemberei az igazi vizuális nevelést az óvodára és az általános iskola első négy osztályára, az "elemire" korlátoznák, ötödiktől - amikor a gyermek még csak 10 éves! - a szövegértést, a fogalmi gondolkodást, az elvonatkoztatást, az általánosítást erőltetnék a Nemzeti Alaptantervben foglaltak szerint. Olyan korban, amikor ez többnyire kilátástalan feladat, hiszen a tanuló még sokáig képfüggő, és a siker záloga a műveltség, amelyet csak jóval később szerez meg, ha egyáltalán megszerez.
Érti egy átlagos gimnazista Aranynak ezt a sorát: Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel"? Nem értené meg könnyebben a jelentését, ha képek illusztrálnák?
Neveléspolitikánk egyoldalú. A gyermekek agyának bal féltekéjét túlterheli, miközben a jobb félteke képességei elsorvadnak. Holott a két agyfélteke munkájának összehangolása vezet csak eredményre a "száraz" bal féltekés tudnivalók: szövegértés, fogalmi gondolkodás, elvonatkoztatás, általánosítás terén is.
Mindez egy olyan korban merül fel gondként, amelyen a képek uralkodnak. Rákattintva egy internetes portálra, azzal szembesülünk, hogy a keresett olvasnivalót villódzva cserélődő képek tömegébe csomagolták, ám e képeknek semmi köze a szóban forgó íráshoz, és fordítva, az interneten nézett filmet takaró reklámszövegeknek sincs közük a mozgóképhez. Az a céljuk, hogy az olvasó figyelmét eltérítsék, és magukra, az általuk reklámozott, kizárólag érdekből föltett tartalomra vonják.
Nem az lenne a helyes cél, ha a gyerekek képesek lennének megkülönböztetni a képzuhatagban az értéket az értéktelentől? Nem ez szolgálná a társadalom és az ő érdeküket is?
Jankovics Marcell
