A Változások könyve Kína legrégibb és legismertebb jóskönyve, a Konfuciuszhoz köthető Öt klasszikus egyike. Bölcseleti könyvként a világban végbemenő változásokat 64 szimbólum (hexagram vagy jósjel) egymásba alakulásával írja le, amely egy meghatározott kérdésre adott válaszként azaz jóslatként értelmezve hozzásegíti az Olvasót, hogy a természet rendjével és a világegyetem Értelmével (Tao) harmonizáló döntést hozzon. A Ji king nem fatalista jövőképet fest elénk, hanem a változások révén utat mutat, hogy megtaláljuk a legoptimálisabb megoldást jelenlegi élethelyzetünkre.
A Változások könyvét sokan kutatták és tanulmányozták, számos fordítása látott napvilágot; a legkorábbi már a 17. században. Jelen kötetek a legismertebb és tudományos szempontból is a leghitelesebbnek tartott fordítást, a 25 évig Kínában élt sinológus, Richard Wilhelm értelmezését tartalmazzák. Ezt a páratlan filozófiai művet Pressing Lajos értő tolmácsolásában ismerheti meg a magyar olvasóközönség.
A fiatalkori bohóság sikeres.
Nem én keresem a balga ifjút, a balga ifjú keres engem.
Az első jóslásnál felvilágosítom.
Ha kétszer vagy háromszor kérdez, az már zaklatás.
Ha pedig zaklat, semmiféle felvilágosítást sem adok.
Előmozdító az állhatatosság.
A helyzet nehéz. A feladat nagy és felelősségteljes. Nem kevesebbről van szó, mint hogy a világot a zűrzavarból vissza kell vezetni a rendbe. E feladat mégis sikert ígérő, mert olyan célra irányul, ami egyesíteni képes még az egymásnak ellenszegülő erőket is. Az embernek azonban eleinte halkan és óvatosan szabad csak előrenyomulnia, hasonlóan a jég hátán átkelő öreg rókához. Kínában közmondásos a jégen járó róka óvatossága. Minden reccsenésre odafigyel, minden helyet alaposan és körültekintően kitapogat, mielőtt odalépne. A fiatal róka azonban, akinek még ismeretlen ez a fajta óvatosság, vakmerően megy előre, s megtörténhet, hogy beleesik a vízbe, amikor pedig már csaknem átkelt rajta, s nedves lesz a farka. Ekkor természetesen hiábavaló volt az egész fáradozás.
