Johannes Itten (1888-1967), a neves művészetpedagógus nagy szerepet játszott a korszerű képzőművészeti látásmód kialakításában. Tanítványok sokaságát nevelte bécsi és berlini magániskolájában, valamint a weimari Bauhaus, majd a krefeldi textilművészeti iskola tanáraként és Zürichben mint az iparművészeti iskola, később pedig a textilszakiskola igazgatója. Hosszú pedagógusi pályafutásának tapasztalatai alapján állította össze "A színek művészete" című alapvető színelméleti szakkönyvét, amely 1961 óta a világ számos nyelvén megjelent, Németországtól Japánig. A jelen kötet ennek rövidített, népszerű kiadása, melyet a művész özvegye - egykori munkatársa - állított össze, híven követve Itten elképzeléseit; "A színek művészete" tanulmányi kiadása gyakorlati útmutatást kíván adni mindazoknak, akik értelemszerűen óhajtják kiaknázni a színekben rejlő esztétikai, kifejezésbeli, kompozíciós és egyéb lehetőségeket. Elsősorban tehát a művészetpedagógusok, a művésznövendékek, a grafikusok, a formatervezők kézikönyve, de megbízható útikalauz mindenki számára, aki igényli az eligazodást a színek titokzatosnak látszó birodalmában.
Amikor 1960-ban "A színek művészete" nagy könyvének színes tábláit nyomni kezdték az Otto Maier kiadó ravensburgi nyomdájában, Johannes Itten ragaszkodott hozzá, hogy maga ellenőrizhesse a próbanyomatokat. Két hétig egyébről nem is igen esett szó: változtatgatták, javítgatták a kikevert színeket. Üres óráiban Itten egy másik könyv makettján dolgozott; kivágta és felragasztotta a "kis színelmélet" tervét. Szólni kívánt azokhoz is, akikhez "A színek művészeté"-nek nagy kötete nem juthat el. Mindazt, amit a színek törvényszerűségeiről és lehetőségeiről tudott, egy szerényebb, mindenki számára hozzáférhető könyvben akarta közölni az érdeklődők még sokkal szélesebb körével, elsősorban középiskolákkal és egyetemi hallgatókkal. Ez a gondolat, a kis színelmélet gondolata lett az alapja ennek a könyvnek. Kiadására nagyon is nagy szükség volt, hiszen az utóbbi években egyre fontosabbnak érezzük a színeket, egyre nagyobb szerepet játszanak a művészetben, a fényképezésben és televízióban, az öltözködésben és a lakásban, egész mindennapi környezetünkben.
