A regénytrilógia első kötetében az Észak és Dél-ben tanúi lehettünk hogyan fonódtak a barátság, a szerelem - és olykor a gyűlölet - szálai az északi Hazard és a déli Main család tagjai között, egészen addig, amíg el nem érkezett a nagy próbatétel ideje, amelyről kezdetben mindenki azt hitte ugyan, hogy legfeljebb néhány hónapig tarthat. Az Észak és Dél, az Unió és a Konföderáció a jövőbe száguldó gyáripar, és a múlthoz görcsösen ragaszkodó rabszolgamunkán alapuló ültetvényes rendszer összecsapása azonban korántsem az a romantikus kaland, aminek kezdetben a Walter Scottért rajongó déli fiatalurak képzelik. Négyévnyi szakadatlan, egyre elkeseredettebb és brutálisabb rombolás és gyilkolás közepette zajlik le "Amerika lényegének" - mint a szerző írja utószavában - "legnagyobb átfogalmazása". A változás alól egyetlen szereplő sem vonhatja ki magát. A polgárháború a rosszakból kihozza a legrosszabbat, másokat viszont - fájdalmas tapasztalatok árán - megszabadít öröklött előítéleteiktől. Életvidám sihederből kiégett lelkű mizantrópot csinál, felvilágosult, fájdalmas veszteségek után találkoznak újra a megmaradt Hazardok és Mainek, hogy megbizonyosodjanak róla: a két család között szövődött szeretet és szerelem kötése túlélte-e a háború pusztítását. A háborúért amelynek rengeteg helyszínére elkalauzolja a szerző, a minisztériumok hatalmi intrikáitól le a banditává züllött katonaszökevények garázdálkodásáig - helyzetek és helyszínek, izgalmak és szenvedélyek gazdag és színes szövedékét kínálva az olvasónak.
