Látszatra könnyű, de valójában ezerágú feladatrengeteg értelmezésére és továbbgondolására ösztönöz szándékaink szerint a mostani kötetünk. Mert a szeretet egyszerre éhség és gyönyör, tűnő és maradandó, összetartó és elválasztó, s minden, mi életünk értelme. Általa látunk és eltávolodunk, értelmet nyerünk, és teljesülünk. A szeretet maga a remény, mert föltételezi azt, amiről már hírmondónk, Mikes Kelemen is tudta: „ahol nincsen emberi reménység, ott vagyon az isteni segítség". Mindig tudtuk: a szeretet által lehetünk méltók erre, de csakis általa és vele. Ahogyan kötetből is világosan felsejlik: ez a felismerés már teljes egészében e századi. Az idézett szavak azonban keményen kopognak: „a 21. század vagy keresztény lesz, vagy nem lesz." Sokan és sokféleképpen idéztük Malroux híres mondását a múlt század fordulójának lacrimosájában, s most a század első évtizedének végéhez közeledve, avatott szavak szólnak minderről kötetünkben. Mindenek előtt az imádság szavával. Mert itt van köztünk, és itt válik születésében is kibontva teljes értelművé Jókai Anna Ima Magyarországért című elhíresült verse, ami a bénultságból útra indított, és irányt szabott a mi 21. századunknak. És itt vannak az ezredforduló Rómájában a világegyház sokszínűségét megtapasztalt Ternyák Csaba egri érsek messzire nyúló gondolatai, a jezsuita teológus Sajgó Szabolcs elmélyülésre intő meditációi és költői sorai. A Szeretet szigetek, mint könyvcím és fogalom így tehát a fenti provincia közös gyermeke. Üzenet is egy szívszorító korban a reményt vesztőknek: „Kinek az ég alatt már senkie sincsen, / Ne féljen: felfogja ügyét a jó Isten." Mert valóban ezt jelezte minden kornak Arany a Toldi által, mai érvénnyel is mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy ennél többről is szó van. Szeretnénk hinni, hogy az Isten felé fordulás a mi korunk újbóli felismerése, életünk megújítója lesz, s ebben a jelben kapcsolódnak majd össze a szeretet mai szigetei. a Kiadó
