Részlet a kötetből:
Egy vadászat 1666-ban Mielőtt átlépnök a Királyhágót, búcsúzzunk el egy tekintettel Magyarországtól. Egy jelenetet fogok előtökbe rajzolni, mely félig vaksors, félig misztérium – félig vigalom, félig gyász. Egy pillanatnyi véletlen, s mégis egy század fordulópontja. Lelkemet nyomja a fölidézett események súlya, a megjelenő elmúlt idők alakjaival elvakítják a szemeimet. Vajha kezeim elég erősek legyenek visszaadni azt, ami a lélek a bűvtükörben látott! Amit elmulasztok én, pótoljátok ti helyre érzelemmel – emlékezettel.
