Székelyföld színmagyar tömbje kitörő lelkesedéssel, diadalkapuval és virágesővel, nemzetiszín zászlókkal és feldíszített épületekkel, szívét-lelkét magyar ünneplőbe öltöztetve várta a bevonuló honvédeket – írja József Álmos a Bevonulás Háromszékre 1940 című könyvében. A Tortoma Kiadó igényes kötetét Rab Sándor történelemtanár mutatta be pénteken a Székely Nemzeti Múzeumban.
Demeter László örömét fejezte ki, hogy ezt a könyvet, amely a „felszabadulás euforikus pillanatait mutatja be”, a Tortoma Kiadó jelentethette meg. Tamás Sándor, a könyv megjelenését támogató megyei tanács elnöke kissé keserűen jegyezte meg: amilyen időket élünk, szerzőt, kiadót, támogatót, mindenkit a terrorizmus vádjával illethetnek, de „azért megyünk előre”.
Rab Sándor a könyvben is összefoglalt történelmi körülményeket mutatta be, amelyek a második bécsi döntéshez vezettek. A Székely Mikó Kollégium történelemtanára kifejtette: a trianoni diktátum után nemcsak Magyarország, hanem a környező országok etnikai összetétele is megváltozott. Csehszlovákiához került 1,7 millió szlovák mellett 1,8 millió nem szlovák, Délvidékhez 1,7 millió horvát és 1 millió szerb mellett, 1,3 millió más nemzetiségű lakos, Romániához pedig a 2,8 millió románon kívül 2,4 millió nem román.
Egy ilyen „béke” máig feldolgozhatatlan történelmi traumát okozott, és húsz év után, a háborús hangulatban több revízióra került sor.
Az első bécsi döntést a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter hozta meg 1938. november 2-án, a Felső-Belvedere-kastélyban hirdették ki. Az etnikai revíziót megvalósítva 12 012 km2 Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű.
1940. augusztus 16-án Szörénytornyán (Drobeta Turnu Severin) magyar-román tárgyalások kezdődtek Hory András, illetve Valer Pop vezetésével. A magyar fél területeket akart, míg a román fél lakosságcserét. A két fél nem tudott megegyezni, így Bécsbe német-olasz döntőbizottságot hívtak össze – ez volt a második bécsi döntés. Ez 1940. augusztus 30-án Erdély északi részét és a Székelyföldet Magyarországnak ítélte. A Királyi Tanács jóváhagyta, Mihail Manoilescu külügyminiszter aláírta: 43 ezer négyzetkilométernyi terület és 2,5 millió lakos átkerült Magyarországhoz.
József Álmos számos, eddig nem publikált fotóval illusztrált könyve ezt a „visszatérést” mutatja be. A „kettős bevonulás” (először a Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette gyorshadtestet küldték előre, a lassabban mozgó helyőrségek 8–10 nap késéssel érkeztek) nyomvonalát követve faluról falura írja le a lelkes fogadtatás körülményeit, de beszámol az elszórt incidensekről is. A többéves kutatómunka, több száz fotó feldolgozása után létrejött kötet függeléke Horthy Miklós háromszéki származású tábornokainak életrajzát foglalja össze.
Erdély András
