Szabad-e gyerekeket elragadni egy nyüzsgő világvárosban? Miért gondolja a dél-amerikai születésű szolid házasságban élő Bigua ezredes, hogy a gyerekrablás magasztos dolog? Meddig lehet harmonikus családot fenntartani sok-sok talált gyerekkel? Az öregedő Bigua azt hiszi, mindörökre, csakhogy a sors közbeszól. A gyerekekből kiütköznek öröklött tulajdonságaik, s az ezredes is megperzselődik: beleszeret nevelt lányába. A fordulatokban bővelkedő regény legfőbb ereje lélektani hitelessége, varázslatos költőisége. A művet Rónay György nagyszerű fordításában adjuk közre.
A XX. század nagy francia költője, a magyar '56 egyik legtekintélyesebb védelmezője. A jászol szamara meg az ökre című megható karácsonyi elbeszélés szerzője Dél-Amerikában született 1884-ben, s Párizsban halt meg 1960-ban. 1924-ben, amikor a Gyermekrabló első része megjelent, hatalmas sikert aratott. S ugyancsak gyorsan elterjedt a híre az 1930-as folytatásnak. Számos világnyelvre lefordították. Nem véletlenül. Remek az alapötlet, s pompás a megírás. Bigua ezredest és különös családját nem lehet nem szeretni.