Julia Pardoe, angol írónő 1839-40-ben több hónapot töltött Magyarországon: időzött Pozsonyban a diéta alatt, körutazást tett a felvidéki bányavárosokban, majd hosszú heteken át Pest-Budán lakott a nemrég megnyílt Angol Királynő szállodában, ez idő alatt bejárva és megfigyelve a város minden zegét-zugát, találkozva az ország arisztokráciájával éppúgy, mint a polgársággal és a pórnéppel. Hazatérve megjelentette a The City of the Magyar című munkáját, mely az egyik legjobb és leginkább érdekfeszítő könyv a reformkori Magyarországról s amely most, 175 év elteltével immár magyarul is olvasható.
Széchenyi gróf közelében ülnek a Batthyányiak, az Esterházyak, a Pálffyak, a Zichyk, a Szapáryak, az Erdődyek és más főrangúak, a magyar nemesség büszke virágai. Nem tudtam nem elmosolyogni, mikor lepillantottam rájuk a karzatról, s eszembe jutott egy angol utazótársammal a magyar alkotmányosságról folytatott beszélgetésem, aki szerint Magyarország sosem lehet független, mivel ha magukra hagynák őket, a félbarbár mágnások egy éven belül egymás torkának esnének.
Arra már korábban is felfigyeltünk, hogy Bécs legszebb nőinek a négyötöde magyar volt.
A dohány minősége kiváló, és korábban nagy mennyiségben exportálták Németországba, Itáliába és Franciaországba, de a hatalmas vámokkal Ausztria tönkretette a magyar kereskedelem ezen ágazatát, a dohánykereskedelem állami monopóliummá vált...
