|
Előszó
|
11
|
|
Bevezetés
|
13
|
|
A szerkesztési munka jelentősége a gépgyártás távlati fejlesztésében
|
|
|
Gépipari termékek munkaigényességének csökkentése
|
15
|
|
A leggazdaságosabb gépszerkezet és a szerkesztő ebből eredő feladata
|
18
|
|
A szerkezeti összkoncepció jelentősége a legnagyobb fokú gyárthatóság kialakítása szempontjából
|
|
|
Az ismétlődő fejlesztési ciklus és a sikerült alapkoncepció jelentősége
|
25
|
|
A gép szerkezeti koncepciójának kialakítása az optimális tulajdonságok elérése szempontjából
|
39
|
|
Élettartam
|
40
|
|
Üzembiztonság
|
45
|
|
A gépek hatásfokának biztosítása haladó paraméterek használatával. Az alkalmazás feltételeinek szerkesztői egyeztetése
|
50
|
|
A munkakörülmények javítása
|
56
|
|
A gép külső alakja
|
60
|
|
A súly és a munkaigényesség csökkentése
|
60
|
|
A szerkezet gyárthatóságának megítélése
|
|
|
A gép részletes szerkezete gyárthatóságának megítélésére használt részmutatók
|
73
|
|
Anyagmegtakarítási mutatók
|
76
|
|
A korszerű technológiai eljárások alkalmazásának mutatói
|
87
|
|
A cserélhetőség, a szabványosítás, a tipizálás és a specializálás alkalmazásának mutatói
|
88
|
|
Költségmutatók
|
88
|
|
A gyártási ciklusok időtartama csökkentésének mutatói
|
89
|
|
Az egyes alkatrészek konstrukciójának gyártási elbírálása
|
89
|
|
A gyártás tömegszerűségének hatása a technológiai módszerek megválasztására és a konstrukciók gyárthatóságára
|
|
|
A konstrukció gyárthatósága sorozat- és tömeggyártásban
|
98
|
|
A konstrukció gyárthatósága egyedi és kissorozatgyártásban
|
101
|
|
A nehéz és közepesen nehéz alkatrészek gyártása munkaigényességének csökkentése
|
103
|
|
A gazdaságos szerelés konstrukciós feltételei
|
104
|
|
A gyártmányszervezést és a kis és közepes alkatrészek helyszínre szállítását megkönnyítő konstrukciós feltételek
|
104
|
|
Az egyedi és kissorozatgyártás specializálásának jelentősége a konstrukció gyárthatóságának fokozása szempontjából
|
114
|
|
A konstrukció gyárthatósága a megmunkálás szempontjából
|
|
|
Mérések, tűrések, felületi érdesség
|
120
|
|
Méretek és tűrések
|
120
|
|
Felületi érdesség
|
132
|
|
A konstrukció gyárthatósága elérésének fő irányai a megmunkálás szempontjából
|
141
|
|
A forgácsolási főidő rövidítése
|
146
|
|
A forgácsolási mellékidők csökkentése
|
162
|
|
A megmunkálás rezsiköltségeinek csökkentése
|
167
|
|
Korszerű megmunkálási módszerek alkalmazása
|
172
|
|
A kielégítő működési és szerelési pontosság elérése
|
192
|
|
A konstrukció gyárthatósága a hidegalakítás szempontjából
|
|
|
Korszerű alakítási eljárások alkalmazása
|
198
|
|
Élhajlítás
|
198
|
|
Forgókovácsolás (finomkovácsolás)
|
202
|
|
Hidegfolyatásos sajtolás
|
208
|
|
Tengely alakú alkatrészek hidegolyatásos sajtolása rúdból
|
212
|
|
Radiális sajtolás
|
215
|
|
Keresztirányú hengerlés
|
216
|
|
Fémnyomás
|
219
|
|
Robbantásos alakítás
|
221
|
|
Egyéb új alakítási eljárások
|
222
|
|
Hagyományos alakító eljárások
|
223
|
|
Kivágott alkatrészek szerkesztése
|
224
|
|
Hajlított alkatrészek szerkesztése
|
228
|
|
Mélyhúzott alkatrészek szerkesztése
|
232
|
|
A konstrukció gyárthatósága a hegesztés szempontjából
|
|
|
Öntvények helyettesítése hegesztett szerkezetekkel
|
239
|
|
A hegesztett szerkezet szilárdságának és merevségének vizsgálata
|
240
|
|
A hegesztett szerkezet vizsgálata a kopásállóság, a korrózióállóság és a hőhatások szempontjából
|
252
|
|
A gyárthatósági szempontból megfelelő hegesztett szerkezet kialakításának lehetőségei
|
253
|
|
Öntvények vagy hegesztett szerkezetek alkalmazásának gazdaságossági szempontjai
|
254
|
|
Nagy öntött és kovácsolt alkatrészek összeállítása hegesztett kötéssel
|
259
|
|
Kovácsolt alkatrészek helyettesítése hegesztett, kovácsolt, sajtolt és forgácsolt elemekkel
|
262
|
|
A szokásos hengerelt idomokból gyártott szerkezetek helyettesítése könnyű hegesztett szerkezetekkel
|
263
|
|
Az eddig használt kötési módok helyettesítése hegesztéssel
|
271
|
|
A hegesztési eljárások áttekintése
|
273
|
|
Néhány korszerű hegesztési eljárás jellemzése
|
279
|
|
Az anyagok megválasztása
|
284
|
|
A hegesztéskor keletkező zsugorodás, feszültségek és repedések
|
285
|
|
A feszültségek keletkezésének lényege
|
285
|
|
A feszültségek és a zsugorodás szempontjából fontos konstrukciós intézkedések
|
287
|
|
Hegesztett kötések feszültségcsökkentő hőkezelése
|
288
|
|
Hegesztett alkatrészek rajzai
|
288
|
|
A hegesztési technológiát szem előtt tartó gépszerkesztés
|
289
|
|
Hegesztett szerkezetek tervezési irányelvei
|
289
|
|
Hegesztett alkatrészek szerkesztési példái
|
290
|
|
A konstrukció gyárthatósága a hőkezelés szempontjából
|
|
|
Vegyi hőkezelés
|
306
|
|
Felületi edzés
|
308
|
|
Lángedzés
|
309
|
|
Indukciós edzés
|
310
|
|
A hőkezeléskor keletkező feszültségek és alakváltozások
|
315
|
|
Edzett alkatrészek szerkesztésének néhány szabálya
|
317
|
|
A konstrukció gyárthatósága a felületi kikészítés szempontjából
|
|
|
A gyártmányok külső alakját javító műveletek
|
321
|
|
Az élettartamot növelő műveletek a korrózió és a kopás szempontjából
|
323
|
|
Fémmegtakarító felületkikészítés
|
324
|
|
Gépszerkezetek gyártásában alkalmazott egyéb technológiai eljárások
|
|
|
Porkohászat
|
326
|
|
Szinterezett korund alkalmazása
|
335
|
|
A védőgázas kapilláris rézforrasztás alkalmazása az alkatrészek szerkesztésekor
|
336
|
|
Fémek ragasztása
|
341
|
|
Sajtolt műanyag alkatrészek szerkesztése
|
345
|
|
Poliészteres üveglaminátok alkalmazása a gépgyártásban
|
351
|
|
Öntött és kovácsolt munkadarabok szerkesztése a gyárthatóság szempontjából
|
|
|
Az öntvények alakjának technológiai megválasztása
|
354
|
|
Precíziós öntési eljárások
|
360
|
|
A szerkezetek gyárthatósága a kovácsolt félkész gyártmányok alkalmazása szempontjából
|
366
|
|
A szerkezetek gyárthatósága a kézi és a szerelési munka szempontjából
|
|
|
A gépszerkesztő feladata a kézi munkák kiküszöbölésekor
|
370
|
|
Sík felületek kézi készremunkálása
|
371
|
|
Hengeres felületek kézi illesztése
|
372
|
|
Ékhornyok kézi megmunkálása
|
374
|
|
Kúposszegek kézi illesztése
|
376
|
|
Csapos kötések
|
376
|
|
Csavarfuratok utánreszelése
|
377
|
|
Tengelyirányú csavarbiztosítás
|
377
|
|
Megmunkálatlan felületek hidegvágása és reszelése
|
378
|
|
Alakítógépek alkalmazása kézi munka helyett
|
379
|
|
A gépszerkesztő feladata a szerelési munka csökkentésében
|
379
|
|
A tűrések és méretláncok megválasztása
|
380
|
|
A könnyű szerelés feltételei
|
383
|
|
Egységek szerelésének feltételei
|
383
|
|
A szalagszerű szerelés feltételei
|
384
|
|
A próbákkal kapcsolatos szerkesztői feladatok
|
386
|
|
A szerkezetek gyárthatósága a gép szétszerelhetősége és karbantartása szempontjából
|
387
|
|
A gépszerkesztők feladatai nagy és teljes gépi berendezések helyszíni szerelésekor
|
396
|
|
A konstrukció műszaki és gazdasági értékelése
|
|
|
Az alkatrészek konstrukciójának vizsgálata a gyárthatóság szempontjából
|
397
|
|
A teljes gép konstrukciójának ellenőrzése a gyárthatóság szempontjából
|
399
|
|
Az összkoncepció és a konstrukciós felfogás értékelése
|
399
|
|
A kutatási, fejlesztési és gyártási költségek értékelése
|
400
|
|
A gép működési tulajdonságainak elbírálása
|
400
|
|
Az új gép üzemi tulajdonságainak értékelése
|
401
|
|
Az új gép népgazdasági hasznának értékelése
|
402
|
|
Gazdaságos élettartam
|
402
|
|
A gazdasági elemzések gyakorlata
|
402
|
|
Irodalom
|
417
|
