Hely és identitás kapcsolata a társadalomföldrajztól a pszichológián keresztül az antropológiáig és a társadalomtörténetig több tudományág számára fontos kérdésnek bizonyult az utóbbi évtizedekben. A semleges térkategória helyett, ami a társadalmi élet kereteinek hasznos, de a mindennapi tapasztalatok fényében elnagyolt és egyoldalú formája, itt elsősorban a megélt tér kerül a vizsgálat középpontjába. Az egyéni és kollektív sorsok színtereiként a minket körülvevő épített és természeti környezet jóval fontosabb lehet, mint gondolnánk. A semleges, közömbös terekből idővel, az egyén fejlődésével, tudatának kibontakozásával és önéletrajzi emlékezetének kialakulásával személyes élményektől átitatott, jelentésteli helyek válnak. E folyamat azonban a vitathatatlan személyes következmények mellett, mély társadalmi és kulturális beágyazottságról is árulkodik. A helyek kialakulása elválaszthatatlan azok társadalom- és kultúrtörténetétől, melyek a múlt eseményei alapján nyomnak rá egyfajta történelmi bélyeget ezekre, illetve adnak valamilyen jelleget nekik.
