Amikor a Jászkürt c. városi hetilap hasábjain megjelent a Jászberényi múltidéző c. cikksorozatom, nem gondoltam, hogy könyv lesz belőle. A Jász Hírlap c. hetilapban tallóztam, s hozzá felhasználtam néhány korabeli szép képeslapot. Az olvasók visszajelzései azonban azt mutatták, a régi lap példányait módszeresen, az elsőtől az utolsóig végig kell olvasnom. Az olvasók ugyanis kíváncsiak lettek arra, hogyan is éltek nagyszüleik, dédszüleik az 1920-as, '30-as, '40-es években, hogyan fejlődött a város, miként teltek a hétköznapok, milyen volt a város képe, hogyan működött az önkormányzat, a város vezetése miként intézte az ügyeket. A bíztatáson túl sokan meséltek régi történeteket, felemlegették, régen mi hol volt a városban, ki vezette azt a céget, boltot, intézményt. Hoztak fotókat, melyeket féltve őriztek otthon, s nem tudták, hogy a szegény gyermekek napközi otthona látható rajta.
A rendszeres újságolvasás eredményeként született ez a kötet. Természetesen számomra is kiderült, hogy az 1919 és 1944 közötti korszak - amikor a Jász Hírlap egyedüli helyi sajtótermékként látott napvilágot - több szempontból is meghatározó Jászberény életében.
