Tartalom
ELSŐ KÖTET
ELŐSZÓ 5
Írott források, amelyekből ismereteket szerezhetünk a magyarok elődeiről és a magyarokról 12
I. Kínai források a hunokról 13
II. A „türk", a tibeti és a mongol írott történeti források 16
III. Szír források 19
IV. Örmény és grúz források 20
V. Muszlim források 21
I. Az arab földrajzi irodalom kialakulásának korszaka 23
1. Al-Kvárezmi 23
2. Al-Dzsarmi 23
3. Jahja 23
II. Az arab földrajzi irodalom fénykora 23
1. Ibn Hordad(z)beh 23
2. Szallám tolmács útleírása 23
3. Jakubi 23
4. Al-Hamadani 23
5. Ibn Gafar 23
6. Ibn Fadlan 23
7. A „Dzsajháni-hagyomány" 23
8. Ibn Ruszta 24
9. Abu dulaf Miszár 25
10. Al-Balhi 25
11. Al-Isztahri 25
12. Ibn Haukál 25
13. Mukaddaszi
14. Gardézi 25
15. Al Maszúdi 25
16. Al Makdiszi 25
17. Hayyan 26
18. Ibn Jahja 26
19. Hadúd al-Álam 26
20. Al-Tabari 26
21. Al-Udzri 26
III. Az arab irodalom hanyatlásának kora 26
1. Al-Bakri 26
2. Al-Dzsarnáti 26
3. Ibn Idrisz 27
4. Marvazi 27
5. Asz-Szamani 27
6. Jákut 27
7. Al-Kazwini 28
8. Ibn Szaid 28
9. Al Dimiszki 28
10. Abulféda 28
IV. Az arab történeti irodalom 28
VI. „Középiráni" és Perzsa nyelvű források 29
1. Birúní 29
2. Gardizi 29
3. Ismeretlen szerző 29
4. Aufí 30
5. Sukrallah 30
6. Pszeudo ibn Mukaffa 30
7. Dzsudzsani, Dzsuvainí, Rasid un-Din 30
VII. Oszmán-török írott források 30
1. Mahmud Terdzsümán 30
2. Madzsar Tarihi 31
VIII. görög nyelvű források 31
1. Hérodotosz 32
2. Priszkosz rhétor 33
3. Ménandrosz Protektor 33
4. Aréthász 34
5. Bölcs León 34
6. Konsztantánosz Porphyrogennétosz 35
7. Nikolaosz Mysztikosz 36
8. Krónika a pápákról 36
9. Szent Baszileosz élete 36
10. Szent Lukács élete 36
11. György barát krónikájának folytatása 36
12. Hitvalló Theophánész 37
13. León diakonosz 37
14. León Grammatikosz Chrpnológiája 38
15. Ismeretlen szerző a hadügyről 38
16. Ioannész Szkylitszész 38
17. Athanasziosz élete 38
18. Szent György csodái 38
19. Ioannész Kinnamosz 38
IX. Szláv nyelvű források 39
1. Mitrofán prolog 39
2. Pannóniai legendák (Konstantin és Metód legenda) 40
3. Cirill elhunyta 40
4. Konsztantinosz Manasszész Világkrónikájának bejegyzése 40
5. Csoda egy bolgárral 41
6. Naum I. legendája 41
7. Orosz Évkönyvek vagy Nesztor-krónika 41
8. Elbeszélés a latinokról 41
X. Latin nyelvű források 42
1. Szent Bertin évkönyve 43
2. Theotmár salzburgi érsek IX. János pápához írt levele 43
3. Fuldai Évkönyvek 44
4. Regino prümi apát krónikája 44
5. Sváb Évkönyv 45
6. Szent Wiborada élete 45
7. Flodoard 45
8. Salzburgi Évkönyv 45
9. Cremonai Liudprand 45
10. Hersfeldi Lampert 46
11. A nonatolai bencés monostor alapítása 46
12. Widukind 46
13. Folcuin 46
14. Szent Ida élete 46
15. Augsburgi Gerhard 47
16. János velencei pap 47
17. A cambriai püspök története 47
18. Ekkehard Sankt Gallen-i kaland leírása 47
19. A bajorok és a karanténok megtérése 47
20. Brémai Ádám 47
21. Leo Marsicanus 48
22. Prágai Kozma M 48
23. Albericus 48
24. Aventinus (Johannes Turmair) 48
25. Walramnak Salamon constanzi püspökhöz írt levele 48
26. A bajor geográfus szövege 48
27. A „wesobrunni glosszák" 48
28. Querfurti Bruno 48
29. Ademarus Chabannensis 48
XI. A magyar krónikák 50
1. Anonymus 52
2. Kézai Simon 55
3. Zágrábi és Váradi Krónika 55
4. XTV. századi Krónikák 55
Irodalom 60
Elméletek a magyarok eredetéről 65
A nemzeti történetírás 67
A hun származás kérdése 69
A finnugor származtatási elméletek 72
Másféle eredet-elméletek 76
A sumer-magyar rokonság kérdése 83
Az „Arvisura" (Igazszólások) 88
Irodalom 92
A magyarok nevéről és nyelvéről 98
A magyarok nevéről 98
1. A türk népnév 98
2. Az onogur-ungar-hungarus népnév 100
3. Madzsar népnév 103
4. A magyar népnév 103
5. A szkíta népnév 104
6. A hun népnév 104
7. Az avar elnevezés 105
8. A magyarok egyéb elnevezései 105
Nézetek a magyar nyelv eredetéről
A finnugor „nyelvi rokonság" 118
Csúsztatások a finnugor forrásmunkáknál 120
Az ugor-török háború 127
A finnugor nyelvészeti és őstörténeti kutatás a XIX. és a XX. században 130
Hogyan tovább finnugor őstörténet-szemlélet? 135
Irodalom 140
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KULCSA:
A BELSŐ-ÁZSIAI HUNOK 146
A magyarok és a kelet-kutatás 147
A „halotti szemüvegekről" 175
A magyar hun-kutatásról 179
Szász Béla: Attila nagykirály című kötete 189
A hunok őstörténete 192
Az ázsiai hunok 192
Mao-tun 196
Csi-csi 200
Az ázsiai hun birodalom bukása 202
A zsuanzsuanok és a türkök 204
Az ujgurok 208
A hunok későbbi történetéről 216
Attila szerepéről 221
A hun-magyar„azonosság" és „rokonság" kérdése 232
Hun-székely kapcsolat 237
A hsziungnu és a hun nép azonossága 238
A hunok nyelve 241
A hunok „továbbéléséről" 245
A fehér hunok 245
Hun utód-népek 246
A hun közösségi szervezet 247
Család, nemzetség, törzs 247
A törzsszövetségek 249
A hunok lovassága és harcmodora 250
A hunok vallása és hiedelemvilága 253
A halottkultusz és a régészeti leletek tanúságai 254
A hunok írása 259
Földművelés, állattenyésztés és vadászat a hunoknál 259
A lakás (szállás), életmód és viselet 261
Időrendi táblázat Vásáry István (1993) nyomán 262
Irodalom 265
A MAGYAROK ŐSEINEK SZÁLLÁSHELYEI A KÁRPÁT-MEDENCÉBE VALÓ BEJUTÁSUK ELŐTT ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE VISSZAFOGLALÁSA - A MAGYAR HONFOGLALÁS 272
Turán 274
Horezm 276
A párthusok 277
Szogdia 278
A „turánizmus" 279
Az ősmagyarok kaukázusi szállásai 283
A szavárd magyarok 286
Magna Hungaria 288
Levédia 292
A kazár Birodalom 296
Emese álma - a „turul-monda" 304
Hunor és Magor mondája - A Csodaszarvas-legenda 307
Etelköz (Etelkuzu, Etil = Don folyó) 312
A kijevi hadjárat 314
A vérszerződés 314
Almos rituális halála 316
Árpád fejedelem 318
A magyarok „honfoglalása", azaz a Kárpát-medencébe való visszaköltözése 321
A honfoglalás ideje 321
Európa a honfoglalás idejében 323
A Kárpát-medence a magyar honfoglalás előtt 326
A magyar honfoglalás előzményei 328
A magyarok honfoglalása és megtelepedése Pannóniában 333
A „kettős honfoglalásról" 342
Az új haza 345
A honfoglalók lélekszáma 346
A „hét magyar törzs" és szálláshelyeik 349
A „kalandozásokról" 356
A „honfoglalás" megítélése 361
A honfoglalás megítélése a hazai történetírásban 361
I. Hagyományos nézetek 361
II. Tudatos elferdítések 364
A magyar őstörténet és a honfoglalás a külföldi történetírásban és a külföldi tankönyvekben 366
Irodalom 371
A MAGYARSÁG „KELETI" ELEMEI. TÖRÖK ÉS MÁS, FŐLEG IRÁNI NÉPEK, MINT A MAGYARSÁG ÖTVÖZŐELEMEI 375
Az avarok 377
Az avarok társadalma és gazdasága 386
A török kazárok és a kabarok 390
A „türkök" fogalma 390
A kazárok 393
A kazárok és a zsidók 398
A kabarok 398
A kálizok, a böszörmények és a bercelek 402
A szabírok (szavírok) 402
Az onogurok (ogurok) vagy bolgár-törökök 407
Az uzok vagy oguzok 411
Az alánok 412
A szkíták („szittyák") és a szarmaták (masszagéták) 414
A szkíták 420
A szarmaták (masszagéták) 420
A szlávok 421
Irodalom 428
SZÉKELY-, CSÁNGÓ-, KUN-, PALÓC-, BESENYŐÉS JÁSZ-MAGYAROKRÓL A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 432
A székelyek 432
Nézetek a székelyek eredetéről 437
Györffy György nézetei a székelyek eredetéről 455
Az erdélyi magyarok és a kabar kérdés 462
A csángók 465
1. A moldovai csángók 468
2. A bukovinai eredetű dévai csángók 477
3. A hétfalusi csángók (Barcasági magyarok) 479
4. A gyimesi csángók (A Gyímes-völgyében élő magyarok) 479
A jászok 481
A jászok eredete 481
A jászok etnikai képének kialakítása 484
Társadalmi intézmények és világkép 485
A kunok 487
A kunok nevei 488
A kunok életmódja 489
A kunok társadalma 492
A kunok hiedelemvilága 494
A kunok sorsa 495
A palócok 496
A besenyők 502
A hajdúk 511
A „szászok" 512
Irodalom 513
MILYEN A MAGYAR EMBER? (A magyarság embertanáról) 518
Az antropológia és az őshaza 520
A magyarság antropológiája 525
A magyarság testi megjelenése 525
A magyar nép etnikai képe 537
Milyen a „magyar" ember? 540
„Marker-gén" vizsgálatok 542
Nép - nemzet - kisebbség 544
A Kárpát-medencébe betelepített és betelepült népcsoportok 548
A besenyők 548
Az izmaeliták 549
Az uzok 550
Franciák és olaszok 551
A német bevándorlás 551
Szlovákok a Kárpát-medencében 556
Románok a Kárpát-medencében 558
A dákoromán elméletről 559
A ruténok („ukránok") 562
A délszlávok Magyarországon 563
A szerbek 565
A horvátok 565
A szlovének (vendek) 566
A bolgárok 566
A görögök 566
Az örmények 567
A cigányok 567
A lengyelek 568
A honfoglalás- és az árpád-kori magyarság betegségei és gyógyításuk 569
Szembetegségek 571
Fül, orr és torok betegségei 572
A fogak betegségei 572
Sebészeti vonatkozású betegségek és beavatkozások 573
A trepanáció - koponyalékelés 574
Gyulladásos sebek kezelése 578
Terhesség, szülés, szoptatás 579
Gyermekbetegségek 581
Egyéb betegségekről 581
Irodalom 583
KŐBE VÉSETT ÉS FÁBA RÓTT TÖRTÉNELEM
(A magyarság ősi írása: az ún. „rovásírás") 588
Milyen az ősi magyar írás? 589
Nézetek a magyar rovásírás eredetéről 591
A magyarországi rovásírás kutatása és értékelése 595
A hunok rovásjegyes emlékei 607
A „szkíta-magyar" rovásírás 610
Az „ótörök" (türk) írásemlékek 612
Levédia és Etelköz rovásírásos emlékei 620
A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratai 623
A tatárlakai ősi írás 626
Rovásemlékek a Kárpát-medencében 628
Hun és avar rovásemlékek a Kárpát-medencében és környékén 628
A kunok rovásemléke és más rovásfeliratos szövegek 630
„Magyar" és úgynevezett „székely-magyar" rovásemlékek 631
1. Epigráfiai (kőfeliratú vagy kővésetű) és falakra vésett nyelvemlékeink 631
2. Paleográfia (az írások) sorába tartozó és más rovásemlékek 636
„Magyar" rovásemlék a svájci Val d'Anniviers-ből 648
Irodalom 653
A MAGYAR NÉPZENE EREDETÉRŐL, AZ ŐSI MAGYAR NÉPI HANGSZEREKRŐL ÉS A MAGYAR NÉPTÁNCRÓL 657
A magyar népzene megismerése 658
A kínai, az ujgur és a jugar zenéről 669
A hunok és hun utódnépek zenéjéről 674
Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar népdalokról 677
Milyen a magyar népzene? 681
A magyar népdalok főbb stílusai és néhány keleti stíluseleme 682
1. Régi stílusú népdalok 682
2. Új stílusú népdalok 685
A magyar népdal stílusjegyei 686
1. Egyszólamúság 686
2. A pszalmodizáló recitálás 687
3. Jellegzetes ritmusképletek 687
4. Néhány általános keleti stílusjegy 690
5. A magyar népzene szűk hangterjedelmű dallamvilága 690
6. Pentatónia 693
A pentaton zene csoportosítása 695
A magyar népdal táji stílusai 698
I. Dunántúl 698
II. Északi sáv 699
III. Alföld 699
IV. Erdély 699
V. Gyimes és Moldova 700
A magyar népdalok formái 700
Ősi magyar népi hangszerek eredete és párhuzamai 706
1. Hangkeltő eszközök 708
2. Az ütőhangszerek és ritmushangszerek 712
3. A húros hangszercsalád 717
a. Pengetősök és vonósok 719
b. A cimbalom és a citerák, valamint a húros hangszerek pengetős és ütős változatai 739
4. A fúvó hangszerek 750
a. Fuvolaszerű hangszerek: a furulya, a fuvola, a cserépsíp és az okarina 751
b. Nyelvsípos hangszerek 758
1. Egytestű egyszerű nyelvű sípok 763
2. Légkamrás, egyszerű nyelvű sípok 765
3. Egyszerű nyelvű, légkamra nélküli kettős sípok 765
4. Tömlővel (szélzsákkal) rendelkező sípok: a dudák 771
c. A kürt 775
A magyar néptánc 783
Irodalom 795
MÁSODIK KÖTET
AZ ŐSMAGYAROK HITVILÁGA, ŐSKÖLTÉSZETÜNK, ŐSEINK MESEVILÁGA ÉS JÁTÉKAI 805
AZ ősmagyarok vallásáról 805
A lovas népek vallása 810
Sámán vagy táltos? 814
A totemizmus 821
A magyarok ősvallásának kutatásáról 823
A honfoglaló magyarság istenhite 827
„A magyarok istene" 827
Boldogasszony 834
Ősvallásunk egyes elemei 837
Az égig érő fa (életfa vagy világfa) 839
A föld alatti világ 842
A „tündérek" 843
Állatok 844
Az elemek 845
Az égitestek 848
Az ember és lelkei 851
A szent helyekről és az áldozatokról 853
A garabonciás, a kísértetek, a „tudományosok", a halottlátók és a bábaboszorkányok 854
Ősköltészetünkről és őseink meséiről 857
A magyar népmese a történeti korban 859
A magyar népmese fajtái 862
Pap Gábor, Makay László és Magyar Adorján népmese-magyarázatai 865
Népmeséink egyes elemei 869
A játék szerepe a magyar őstörténetben 871
Irodalom 876
ŐSEINK „SZENT" MADARAI: A TURUL ÉS A GRIFF (és szerepük őstörténetünkben) 880
A madarak szerepe őseink hiedelmvilágában 883
A turul 884
A griff 891
A daru 893
A griff szerepe a belső-ázsiai népeknél 894
1. A főisten ábrázolása és szerepköre 894
2. A fejedelmi nemzetős ábrázolása és szerepköre 897
3. A szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre 901
4. A táltos ábrázolása és szerepköre 902
5. A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre 903
Irodalom 908
AZ ŐSMAGYAROK HÁZIÁLLATAI
(Kapcsolat az állatvilággal, a „lovas kultúra" és a vadászat) 911
A háziállatok háziasítása és a történeti állattan kialakulása hazánkban 912
Az ősmagyarok lovairól 916
A lovak kialakulásáról 916
A honfoglaló magyarok lovairól 922
A szamár 932
A lószerszámok 932
A lovas temetkezésekről 938
A „lovas kultúráról" 941
A szarvasmarha 942
A juhokról (a birkákról) 950
A sertés 957
A baromfiak 959
A „magyar" kutyafajták 960
I. A magyar őrzőkutyák 963
1. A komondor 964
2. A kuvasz 965
II. Magyar pásztorkutyák (terelő kutyák) 966
3. A puli 966
4. A pumi 967
5. A mudi 968
III. Magyar vadászkutyák 968
6. A magyar agár 969
7. A magyar vizsla 970
8. Az erdélyi kopó 971
A „teve-kérdés" 972
Méhek tartása 973
Az állattartás őseinknél 974
A vadászatról és solymászatról 975
Irodalom 983
NÉPMŰVÉSZETÜNK KÉT ALAPANYAGA: A NEMEZ ÉS A „KÉKFESTŐ" BATIK, VALAMINT A MÉZESKALÁCS 987
A nemezelés 987
A nemez alkalmazása 993
1. Nemezsátrak 993
2. Szőnyegek és takarók 994
3. Izzasztó 995
4. Kepeneg 995
5. Süveg és kalpag 995
6. Nemezcsizma (szőrcsizma) 996
7. Szőrlabda 998
8. Zsák, tarisznya, kesztyű és harisnya 998
A nemez kikészítése 999
1. A vásznas gyúrás 999
2. Taposógyúrás 1000
3. Lovasgyúrás 1000
A „kékfestő" 1001
A mézeskalács 1004
Irodalom 1005
NÉPMŰVÉSZETÜNK EGYIK GYAKORI ALAPELEMÉRŐL, A TULIPÁNRÓL ÉS ŐSI KOPJAFÁINKRÓL 1007
A tulipán korai kárpát-medencei előfordulása 1008
A tulipán őshazája 1019
A magyar tulipán-motívum eredete 1020
A kopjafák 1024
Irodalom 1032
ŐSI MAGYAR NÉPMŰVÉSZETI STÍLUSELEMEINK 1033
A magyar szimbólumrendszer kutatása 1034
A Nap-jel 1038
Ősi magyar hitvilág Európa szívében 1041
Ősi magyar népművészeti stíluselemek 1045
A szarvasábrázolásról 1066
A sárkányábrázolásról 1071
Az ősi magyar kultúra továbbélése népművészetünkben 1073
Irodalom 1080
A „SZÉKELYKAPU", ŐSEINK HÁZA, A JURT (JURTA) ÉS HONFOGLALÓINK TEMETŐI 1085
A székelykapu 1085
Őseink „háza", a jurta (a „jurt") 1095
A jurták és a sátrak; a magyarok „sátra" 1096
A jurta kialakulása és elterjedése 1099
A jurta szerkezete és berendezése 1100
Az ősmagyarok házairól és egyéb lakhelyeiről 1105
A székely ház eredete 1111
Honfoglalóink temetői (Őseink temetkezési szokásai) 1114
A honfoglalás kori régészet feladata Magyarországon 1115
A magyar régészet kialakulása 1117
Őseink temetkezési szokásai 1120
Irodalom 1126
AZ ŐSMAGYAROK FÖLDMŰVESSÉGE, MESTERSÉGEI, ESZKÖZEI, TÁRSADALMI SZERVEZETTSÉGE ÉS ÉTELKULTÚRÁJA 1128
Őseink földművességéről 1128
Az ősmagyarok és a honfoglalók ekéiről és ásóiról 1132
A kasza és a sarló 1135
A cséplés és az őrlés 1136
Ősi termelt növényeink 1137
Gabonáink 1137
Konyhakerti növényeink 1141
A kertművelés 1141
A szőlőművelés és a bor készítése 1142
A halászokról, pákászokról 1144
A méhészetről 1146
A KÁRPÁT-MEDENCE ŐSI NÖVÉNYFAJTÁI 1146
Gabonafélék 1147
Búza 1147
Árpa 1148
Rozs 1148
Köles 1149
Zab 1149
Elfeledett lisztet adó növények 1150
Fehér libatop 1150
Súlyom 1150
Bortermő szőlő 1150
Gyümölcsök 1153
Alma 1153
Körte 1154
Barack 1154
Kajszi 1154
Cseresznye 1155
Dió 1156
Szilva 1166
Zöldségfélék 1156
Lencse 1156
Borsó 1157
Sárgadinnye 1157
Görögdinnye 1157
Lopótök 1157
Vöröshagyma 1157
Fejeskáposzta 1157
Karalábé 1157
Gumós zeller 1157
Pasztinák 1157
Egyéb zöldségfélék 1157
A MESTERSÉGEKRŐL 1158
A kohászokról 1158
A kovácsmesterségről, azaz régi szóval vasverőkről 1162
Az ötvösökről 1163
A nagyszentmiklósi kincslelet 1165
Őseink ékszereiről 1169
A lószőrékszerek 1172
A női munkáról 1172
A fazekasságról 1173
A bőrművesekről 1175
Az ácsokról 1176
A molnárokról 1178
Az íjasmesterek 1178
A nyergesek 1178
A KERESKEDELEMRŐL ÉS A VÁSÁRRÓL 1179
A TÁRSADALMI SZERVEZETTSÉG ÉS TÁRSADALMI RÉTEGZETTSÉG AZ ŐSMAGYAROKNÁL 1181
A nagyállattartó lovas életmód 1181
„Nomád", „félnomád", „lovasnomád" vagy nagyállattartó lovas nép? 1185
Az ősi magyar társadalom alapegységei 1187
A társadalmi rétegzettség kialakulása 1193
A honfoglaló magyarok családalapítási szokásai 1195
A SZELLEMI ÉLET 1197
A regősök 1197
AZ ŐSMAGYAROK KONYHÁJA 1199
A belső-ázsiai népek ételfilozófiája - a magyar ételkultúra gyökerei 1200
A belső-ázsiai jugarok ételkultúrája 1206
Őseink főzési technikája; ételei és italai 1207
Irodalom 1212
AZ ŐSMAGYAROK VISELETE ÉS FEGYVEREI 1217
Az ősmagyarok öltözéke 1217
Férfiviselet 1217
Ruha-kiegészítők 1227
Női viselet 1232
Ruha-kiegészítők 1236
Az ősmagyarok fegyverzete 1241
Az íj 1242
A visszacsapó reflexíj készítési módja 1247
A nyilak 1254
A nyílhegyek 1254
A tegez 1257
A lándzsa és más fegyverek 1259
A szablya 1264
Az „Attila-kard" 1268
Más ázsiai lovasnépek fegyvereiről 1269
Őseink kohóiról 1271
A lovas népek és a közelharc 1271
Irodalom 1275
A TITKOK KORONÁJA 1278
A Szentkorona Tan 1279
A Magyar Szent Korona megítélése a történelem folyamán 1283
Évszázadok hányattatásai 1291
A Magyar Szent Korona „hagyományos" leírása 1295
Főbb mai elméletek a Magyar Szent Korona eredetéről 1299
1. Benda Kálmán és Fügedi Erik „hagyományos" nézete 1299
2. Kovács Éva és Lovag Zsuzsa „akadémikus" nézete 1302
3. Kopári Dénes „egyéni" nézete 1306
4. Ötvösök, aranyművesek és fizikusok vizsgálati eredményeinek összegezése 1309
5. Legújabb kutatási eredmények (Szigeti István feltevése) 1325
Irodalom 1332
JULIANUS BARÁT ÉS A MAGYAR „ŐSHAZA" 1335
Történelmi előzmények 1335
Az első kutatóút 1336
Julianus barát útja 1336
A Julianus-féle jelentés és Julianus második útja 1340
Julianus útjainak értékelése 1341
A „Riccardus-féle jelentés": „Nagy-Magyarországról, melyet Riccardus fráter szerzett" 1344
Julianus első útjának kronológiája 1347
Irodalom 1348
EPILÓGUS. MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN 1349
A magyarok száma a világon 1350
a kárpát-medence magyar nemzeti kisebbségei 1352
A szlovákiai magyarság és lakóhelyei 1359
A kárpátaljai magyarság 1362
Az erdélyi magyarság 1364
A történeti Erdély magyar nyelvszigetei 1365
A partiumi magyarság 1369
A „volt Jugoszláviában" élő magyarok problematikája 1371
A bánáti magyar nyelvszigetek 1372
A vajdasági, horvátországi és Mura-vidéki magyarság 1372
A Vajdaság 1372
Magyarok Horvátországban 1373
Magyarok Szlovéniában 1376
Az őrvidéki (burgenlandi) magyarság 1376
Irodalom 1380
FORRÁSOK ÉS KÚTFŐK, AMELYEKBEN ADATOK ÉS UTALÁSOK TALÁLHATÓK AZ ŐSMAGYAROK EURÓPAI SZEREPLÉSÉRŐL 1382
RÖVIDÍTÉSEK FELOLDÁSA 1405
NÉVMUTATÓ 1417
TÁRGYMUTATÓ 1450
SZÍNES KÉPEK 1505
