Dr. Kós Károly Szentimrei Judit és dr. Nagy Jenő - Kászon és Szilágyság népművészetét tárgyaló műveiket követően - immár harmadik közös népművészeti tájmonográfiákkal jelentkeznek. Az eddig ismeretlen néprajzi tájunkat, a Kis-Küküllő vidékét elsőnek feltérképező és sajátos népművészeti dialektusát feltáró és bemutató munka népismeretünk újabb jelentős eredményének számít. E tájunk népművészete természetesen nem "magától" lett: a helyi természeti és gazdasági, társadalmi és történeti feltételek mellett a környező néprajzi tájakkal való kapcsolatok alkotják azt a koordináta-rendszert, amelyben kialakult és amelyben értelmezhető. A népi alkotást itt is alapvetően meghatározó célszerűség, valamint a helyi anyagok és öröklött technikai ismeretek megszabta lehetőség mellett az elemző munka kimutatja az egykori vidéki kisnemesi és értelmiségi családok példája, illetve a sokszázados rendszeres iskolai oktatás szerepét is a nemesi és városi kultúra egyes elemeinek közvetítésében. A különböző kapcsolatok, példák, hatások kimutatása azonban korántsem gyengíti a helyi jelleg erejét. Itt is érvényes, hogy minden átvétel sajátosan más lesz, mint eredetije volt, és hogy még az azonos elemek, egyazon mester termékei is más-más kapcsolatrendszerben egymástól különböző értelmet, sajátos jelentést nyernek. A vidék népművészetének kutatóit is az egyes elemek, motívumok számbavételén túl a belőlük összeálló együttesek érdekelték, mindenekfölött pedig a nagy kompozíció, Kis-Küküllő vidék népművészete. Ezt mutatja be olvasóinak, a népművészet barátainak a három szerző legújabb munkája.
Tartalom
|
Bevezetés (Dr. Kós Károly)
|
5
|
|
Építkezés (Dr. Kós Károly)
|
13
|
|
A népi építkezés múltjából
|
15
|
|
XVIII. század
|
20
|
|
XIX. század
|
25
|
|
Építés
|
25
|
|
Az épület helye
|
25
|
|
Építőanyagok
|
29
|
|
Szerszámok és használatuk
|
32
|
|
Építők, építés
|
34
|
|
Lakóház
|
35
|
|
Alap, fal, ajtó, ablak
|
36
|
|
Padlás, fedél, oromfal
|
41
|
|
Tornác
|
44
|
|
A lakóház tagolódása
|
48
|
|
Gazdasági épületek
|
56
|
|
Csűr, pajta
|
56
|
|
Egyéb gazdasági épültek
|
64
|
|
Kerítés, kapu
|
69
|
|
A cinterem
|
78
|
|
Cinteremkapu
|
82
|
|
Harangláb
|
85
|
|
Fejfák
|
94
|
|
Jegyzetek
|
|
|
Lakásbelső (Dr. Kós Károly)
|
99
|
|
A lakás berendezése
|
99
|
|
A tüzelő
|
111
|
|
Bútorfélék
|
117
|
|
A bútorok előállítóiról
|
132
|
|
Jegyzetek
|
142
|
|
Szőttesek és varrottasok (Szentimrei Judit)
|
145
|
|
Bevezetés
|
145
|
|
A nyersanyag feldolgozása
|
147
|
|
A gyapjú
|
147
|
|
A kender
|
148
|
|
A fonal
|
152
|
|
Szapulás, festés
|
154
|
|
A gyapot
|
156
|
|
A szövés előkészítése
|
157
|
|
A kötőszövő borda
|
160
|
|
Szőttesek
|
161
|
|
Szövésmódok
|
161
|
|
Szövőasszonyok
|
170
|
|
Gyapjúszőttesek
|
172
|
|
Vászonszőttesek
|
177
|
|
Színes szőttesek
|
180
|
|
Varrottasok
|
192
|
|
Alapanyag és hímzőfonal
|
195
|
|
Öltésmódok
|
196
|
|
Varrott kendők
|
199
|
|
Az első ház varrottasai
|
204
|
|
Jellegzetesebb mintatípusok
|
218
|
|
Bölcső, nagyágy, halottas ágy
|
236
|
|
Adatközlők
|
247
|
|
Jegyzetek
|
248
|
|
A képanyaggal kapcsolatos megjegyzések
|
251
|
|
Öltözet (Dr. Nagy Jenő)
|
255
|
|
Bevezetés
|
255
|
|
Hajviselet
|
259
|
|
Női hajviselet
|
259
|
|
Férfi hajviselet
|
261
|
|
Fejrevaló
|
261
|
|
Női fejrevaló
|
261
|
|
Férfi fejrevaló
|
265
|
|
Alsóruha
|
267
|
|
Női férfi és ing
|
267
|
|
Pendely, gatya
|
280
|
|
A fehérnemű tisztántartása
|
282
|
|
Felsőruha
|
283
|
|
Közös ruhadarabok
|
283
|
|
Szokmány, köpeny
|
284
|
|
Bundafélék
|
286
|
|
Ujjasfélék
|
294
|
|
Női felső ruhadarabok
|
296
|
|
Lájbi
|
296
|
|
Lékri, blúz
|
298
|
|
Szoknyafélék
|
299
|
|
Kötények
|
301
|
|
Zsebkendő
|
303
|
|
Férfi felső ruhadarabok
|
304
|
|
Lájbi
|
304
|
|
Nadrágfélék
|
305
|
|
Lábbeli
|
308
|
|
Női lábbeli
|
308
|
|
Férfi lábbeli
|
309
|
|
A csecsemő, a menyasszony és a vőlegény, a halott öltözete. Ékítmények
|
310
|
|
Adatközlők
|
311
|
|
Jegyzetek
|
311
|
|
Irodalom
|
312
|
