Kowalsky immáron csak volt-Black-out frontember, aki a Mantra-ban is énekelt, de ma már csupán a Kowalsky meg a Vega nevű formációjában zenél – ez pedig a második könyve.
A Holnap előtt című elsőt még Le Renard-ral közösen írta, aki ez alkalommal (Szántai Zsolt néven) csupán mint szerkesztő működött közre.
Ez bizony teljes egészében Kowa műve, egy olyan rockénekesé, aki nagyon sok mindenen ment keresztül. Ám közvetlenül az élettapasztalatairól sokkal kevesebbet írt le ebben a könyvben, mint az előzőben.
De nem csak ebben más a Jéglanka meséi. Bár a cím becsapós lehet – ez valójában nem gyermekmese. De nem is „szimplán” regény – inkább valami nagyon érdekes kavalkád.
...mert nem lehetsz mindig kemény, rideg, vad, kegyetlen őrült, önző, hideg szívű báb; az ember egy ág ezen a fán, egy csepp az óceánban. Mert az ember látja a fájdalmat, a szenvedést, és elkeseredik. Elkeseredik, és felteszi a kérdést: "Istenem, ezek világom háborúi? Miért, mondd, miért?" Mert az ember kutatja az okokat, magyarázatokat próbál találni, mert érzi: nem lehet mindig sötét, nem eshet mindig, nem fújhat a szél, nem fagyhat mindig a földre a hó, nem fájhat mindig a szívnek a szó. Érzi, és... Tenni próbál. Elmondani valamit az okról, a kiútról - akár úgy is, hogy mesébe öltözteti a mondanivalóját. Valahogy úgy, ahogy én tettem, ahogy most elmondom nektek. Elmondom - bár csak egy fogaskerék vagyok a gépben -, és talán elhiszitek: együtt tényleg lehetnénk hurrikán, hiszen összeköt minket... az Élet!
