Tartalom
Kozsdi Tamás: Előszó 9
I. RÉSZ - A hazatérő magyarság
Kerékgyártó Árpád: Magyarország államélete a vezérek korában, 1859. 13
Bevezetés - A kor fontossága - Történelmi kútfők - Népesség eredete és nyelve - Hun-scytha népek: magyarok, kozárok, kunok, székelyek, besenyők, bolgárok, avarok, idegen népek - Betelepítés: Tiszán innen, Dunán innen, Dunán túl, Tiszán túl, az erdélyi részekben, bizonytalan vidékeken - Földterület: A magyarok őstelepei - Anyaország: A honalkotás fontossága - Honfoglalás: ideje, története - Kapcsolt részek: Erdély, Horvát- és Dalmátország - A magyar birodalom határai - Hűbéres tartományok: Oroszország, Bulgária, Szerbia, a görög császárság, Karniolia, Karinthia és Styria, Ausztria, Morvaország, a német birodalom - Alkotmány: Alapszerződés, alaptörvények - Főhatalom, fővezérség - Államforma - Fővezérválasztás - Fővezéri udvar - Ország címer - A nép alkotmányos jogai.
Bánlaky József: A magyarok honfoglalása és csatái Árpád idejében, 1928. 102
Krónikáink egymással ellentétes adatai az új honfoglalás lefolyásáról - A kijevi események - A költözködés folytatása Lodomér és Halicson át - Az út folytatása a Vereckei szorosig. Pannónia leírása - Európai viszonyok és államalakulások a honfoglalás idején - Magyarország képe a honfoglalás idején - Bevonulás az új hazába, a Sajó-Tisza-Szamosig terjedő terület elfoglalása - A Marót és Gyeló elleni hadjárat. Erdély északi részének elfoglalása - Terjeszkedés a Zagyváig, a morva hadjárat és a Tátra vidékének megszállása - Végleges leszámolás Szalánnal - Az Erdélyen át benyomult oszlop műveletei - A pusztaszeri törvényszerzés Anonymus szerint - A belgrádi csata. Kalandozás Szerbián és Horvátországon át és a Száva-Dráva közének meghódítása - Árpád a sereg zömével a Csepel-szigetre vonul - A Duna-Tisza-Maros közének meghódítása - A Balkán bekalandozása - Pannónia megszállása. Betörés a muramelléki karantánok földjére - A Maros-Körös-köz meghódítása. Megegyezés Maróttal - Berendezkedés a meghódított területeken - A magyarok hadügye: A hadkiegészítés módja - Kiképzés - A hadkötelezettség tartama - A haderő alkatrészei - Fegyverzet - Menetek, táborozás, biztosítószolgálat - Harcmód - Külföldi kalandozások Árpád idején: A 898. évi kémszemle és a 899. évi olasz hadjárat - A 900. évi bajor hadjárat - A 901. évi stíriai és karantániai hadjárat - A 920-960. évi morva hadjáratok - A 903. és 904. évi bajor hadjáratok - A 906. évi szászországi hadjárat.
Szabó Károly: Árpád kora, 1865. 193
Csobánczi Elemér: A magyarok útja 1963. 275
Rudnay Béla: Ősi intézményeink a honfoglalás és Árpád korában, 1924. 294
1. Álmosok és a kende - 2. Honfoglalás körüli kérdések - 3. Törzsek és a megszállás - 4. Törzsek feloszlása - 5. Fejedelmek
Gombos F. Albin: A honfoglaló magyarok Itáliai kalandozása
(898-904), 1927. 331
Mészáros Károly: Árpád és a magyar honszerzés, 1858. 411
Szabó Károly: A bolgár-magyar háború Kr. u. 888-ban, 1851. 425
Kozsdi Tamás: A pozsonyi csata 907. július (2019) 438
II. RÉSZ - Árpád sírjának kutatása
(A tanulmányok megjelenésük ideje szerinti sorrendben)
Ifj. Gr. Nádasdy Ferenc és Thaly Kálmán: Az óbudai Fejéregyháza mint Árpád temetkezési helye, 1860. 449
Ifj. Réső Ensel Sándor: Árpád sírja – Történelmi okmányok 1861. 461
18 db okmány ismertetés - Mi történt Fehéregyházával? - Árpád teste elégettetett-e, vagy földbe tétetett? - Mit mondanak történetíróink?
Havas Sándor: Az Ó-Budai, hajdan a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett „Fehéregyház” és Árpád sírja, 1883. 490
Dr. Wekerle László: Árpád sírja, kimutatva az Ó-Budai Viktória-téglagyár telkén megtalált Fehéregyház szentélyében, 1886. 525
Előszó - I. Alapvetés - II. Bizonyítási anyag - III. Ősmagyar temetkezés és Árpád kurgánja - IV. Alba Maria kápolna odaépülésének okszerűsége - V. Alba Maria helypontja kérdésének behatóbb kifejtése - VI. Sz. István háborúi, meg Alba Maria épülésének ideje és indító okai - VII. Alba Maria és Árpád sírja helypontjának kategorikus bizonyítása - VIII. Végmegállapodás.
Tholt Titusz: Fehéregyház és Árpád sírjának holfekvése s kutatásaim, 1886. 543
Petneházi Petényi Ottó: Árpád sírhelyének fölfedezése (sosem publikált kézirat) 1895. 599
I. Az eddigi kutatók tévelygéseinek kimutatása - II. Árpád valódi sirhelyének megállapitása - III. Javaslat Árpád sírhelyének megörökítésére - Függelék: történelmi okmányok idézése
Dr. Szendrey János: Árpád sírja, 1908. 647
Dr. Zolnay Jenő: Árpád vezér sírja - új nyomokon, 1908. 663
Előszó - Forrásaim - I. Kiinduló pontok - II. A Duna-Tiszaköze Attila király idejében, Attila városai, hagyományok Attiláról. Eredmények és következtetések Árpád sírjára vonatkozólag - III. A dunai Nagy - Csepel - sziget szerepe Árpád idejében, - Árpád vezér és nemeseinek lakó- és székhelye, - Árpád családi élete, viszonyai és halálával kapcsolatosan - IV. A mai Csepel sziget Árpád korában; a Csepel sziget, mint állandó királyi sziget - V. A Fehéregyházra vonatkozó okmányokról - VI. Áttérés a „Fehéregyháza” elmélet terére - Fehéregyháza nevű helyek az országban - Solt vármegye közelebbi leírása - VII. Fehéregyháza, Csanád és Máriaháza s a környék bővebb leírása. Bővebb okok és érvek a sírnak e vidéken létére nézve - VIII. Mondák, hagyományok, helynevek Solt környékén és azokhoz fűzött következtetések - IX. A Solt és környékén fekvő halmokról - X. A pécsváradi monostor alapító leveléről - XI. Néhány szó ama „patakról”, amely „kőmederben” folyt alá - XII. Az Árpád-sír megtalálásának esélyei – Utóhang
Gatterer Ferenc: Megtalálták Fehéregyházát - Az óbudai Fehéregyháza helye és Árpád sírja 1933-34. 703
Bártfai Szabó László: Miért nem találták meg eddig Árpád sírját? 1934. 774
Bártfai Szabó László: Mit várhatunk a Fehéregyház körül folyó ásatásoktól? 1936. 784
1. Mit tudunk az óbudai Fehéregyházról? - 2. Hol állott Fehéregyház Óbudán? - 3. Mit ástak ki eddig a Bécsi út mentén Kiscelltől a meleg forrásig? - 4. Összefoglalás
Dr. Gárdonyi Albert: Az Óbudai Fejéregyház problémája, 1937. 800
Belitzky János: A Párdő melletti Besenyő, Kurszán vára, a budai káptalan alapítása és Óbuda középkori határa, 1941. 818
Sashegyi Sándor: A pilisi hármas remetebarlang kapcsolata Árpád fejedelem sírjával 1939-1943. 850
A pilisi hármas remetebarlang - A szentkereszti pálos-kolostor a Pilisben - A Hármas remetebarlang kapcsolata Árpád fejedelem sírjával - A pomázi ásatásokról - A pilisszentkereszti pálos kolostor, újabb adatok a hely meghatározására.
Egy amatőr kutató: Árpád sírja új megvilágításban, 2018. 874
UTÓSZÓ
Kozsdi Tamás: Az Árpád kutatásról és ami mögötte van, 2019. 901
