A népi öltözködés jellegzetes darabjai a juhbőrből készült subák, ködmönök, bundák és mellesek. Rátétes vagy hímzett ornamenseik a népi díszítőművészet nemes ízléséről és változásairól egyaránt hírt adnak. Maga a szűcsművészet a népművészet rangos mesterségei közé tartozik: a bőr kikészítése, szabása és díszítése ugyanis nagy ügyességet és szakértelmet kíván. Kresz Mária könyvében a szűcsművészet múltjával éppúgy megismerteti az olvasót, mint a bőrruhákra kerülő gazdag díszítmények változatos típusaival. A szűcsmunkát tájegységek szerint mutatja be, elemezve az erdélyi, alföldi, felföldi, dunántúli szűcsmunkák egyéni karakterét és kiemelkedő remekeit, a budapesti Néprajzi Múzeum tulajdonában lévő tárgyak alapján. Összefoglalásában igen figyelemreméltó hipotézist vet fel. Mivel a honfoglalás kori tarsolyok eredetileg bőrből készültek, feltételezhető, hogy díszítésük visszavezethető a bőrmunkára, a népi szűcsmunka egyik fajtájában a népvándorlás kori ornamentika él tovább.
Tartalom
|
Bevezetés
|
7
|
|
A szűcsművészet múltja
|
10
|
|
Mesterség
|
19
|
|
A ruhadarabok és szabásuk
|
22
|
|
Díszítés
|
29
|
|
Erdélyi szűcsmunka
|
33
|
|
Alföldi szűcsmunka
|
43
|
|
Felföldi szűcsmunka
|
56
|
|
Dunántúli szűcsmunka
|
59
|
|
Összefoglalás
|
62
|
|
Bibliográfia
|
67
|
|
A képek jegyzéke
|
70
|
|
A színes táblák jegyzéke
|
71
|
|
Határon túli helységek jegyzéke
|
72
|
|
Képek
|
73
|
