"Könyvem ötvenévi terepmunka eredménye. Szemléletem már a kezdeteknél kialakult, azóta művelem a fényképezve kutatást, a gyakorlati vizuális antropológiát.
Az élethelyzeteket soha nem befolyásoltam. A távoli pusztákon élők mindennapjai csak úgy tárulnak fel, ha szinte köztük él az ember. A nomádok is akkor nyílnak meg.
A magyar Alföld pásztorkultúrája sztyeppei típusú. A párhuzamokért sorra látogattam Ázsia részben ma is nomadizáló népeit, messze túl azon a körön, ahol eleink jártak. A Kárpát-medencében van másféle, hegyvidéki típusú magyar pásztorkodás is, de az kulturális átvétel. A kötetben szereplő, a találkozások élményét dokumentáló közel 500 fotó 1967 és 2012 között készült."
Kunkovács László (Endrőd, 1942), Balogh Rudolf-díjas fotóművész, néprajzkutató
"Mi, magyarok, több mint 11 évszázada lakjuk és műveljük a Hortobágyot. Hazánknak bizonyosan ez az egyik olyan része, melynek használatba vétele nem okozott semmilyen gondot honfoglaló eleinknek, hiszen olyan tágas réteket, legelőket találtak itt, mint amilyeneken a korábbi évszázadokban, évezredekben is éltek. Hoztak magukkal a jószágtartáshoz szükséges tudást, eszközöket, tapasztalatokat. Ez a tudás évszázadok viszontagságait túlélve a mai napig él a Kárpát-medencében annak ellenére, hogy a pásztorembert, az emberpásztort sok helyen villanypásztor váltotta fel.
Kunkovács László természetesen hiteles albuma bizonyítja, hogy a pásztortársadalom gyökerei mélyre nyúlnak, így biztos alapul szolgálnak az előttünk álló évszázadok felnövekvő csikós, gulyás, juhász nemzedékeinek, akik megöregedvén minden bizonnyal így kezdik majd mondandójukat: bezzeg az én időmben a pásztorember..."
Szilágyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója
A tartalomból:
Ajánlás
Rejtőzködő világok - lépésnyire tőlünk
Teli tarisznyából
Kezdetben voltak az ősfoglalkozások
Ember a tájban, táj az emberben
A pásztori rend
Mitől másfélék?
Kinnhálók és hazajárók
A pusztagazda
Táltos hírében állók
Itt nyugszik a pásztorok királya
Tetőtől talpig, előírásosan
Kalapformák
Zsinórozott juhászöltöny
Ezüstpitykés mellény
Cifraszűr
A másik vagyontárgy: a suba
Föltámadhat-e a guba?
Gatyás Sárközi
Csizma - Hová lett a „bocskorpíz”?
Kézbeliek és övönlévők
Bot
Kampó
Karikás ostor
Tarisznya
Pipa és kostökzacskó
Bicska nélkül sohasem!
Villásbicska
Bicskatok
Tűzszerszám
Továbbélő népművészet - egyenes ágon
Faragók, bőrművesek, ostornyéldíszítők, pásztori szűcsök
Bugaci juhász festőecsettel
Széphangúak, tárogatón játszók, táncoslábúak
Aki megfújta Lehel kürtjét
A pásztorszállások és más építmények
Szárnyék
Hűvösölő és más enyhelyek
Kontyoskunyhó
A szélvédett főzőhely, a „vasaló”
Hodály
Mit találunk a kunyhó körül?
Pásztorszék, evőszék
Juhnyíró olló
Pányva
Botospányva
Béklyó
Nyakörv, kolonc, szopásgátló
Juhásztalyiga
A legeltetés tudománya
A dörgölődzőfa
Karám
Dranka
Kolompok és csengők
Mezei operációk
A szamár
A kutya: a négylábú bojtár
Nagyobb munkák
Kisbárány születik: elletés
Kiverés
Nyírás és gyapjúleadás. Juhfürdetés
Tőzegkészítés
Széjjelverés
Állásidők
Az önépítő egyedüllét
Állni is tudni kell
Délidőben a kút és a bogrács körül
Pásztorfeleségek
A juhásznék és tejmunkáik
Száraztészta az emberemnek
Tájról tájra
Hortobágy, a példaadó
Balmazújváros, a Hortobágy mellyékén
Szoboszló és Angyalháza
Az utolsó pusztai kocsma, a Sas-csárda
Téli határjárás Nádudvaron
A kunmadarasi rét
A tiszaszőlősi csordás
Böszörmény határában, Pródon és Bagotán
Nánásiak
A dél-borsodi síkság
Szatmár-beregiek és nyíriek
Ecsegpuszta és Álomzúg
A Köröstől a Marosig
A Felső-Kiskunság
A Duna–Tisza köze és Bugac
Észak-Magyarország
A Dunántúlon másként van
A szigetközi csörgősbot
Portré a Felvidékről: Deákos Farkas Lajos
Délvidékiek
Túl a Királyhágón, a körösfeketetói vásárban
Hegyi román pásztorok között, Máramarosban
Fejős juhászok Kárpátalján
Gyergyó
Az esztenák világa a Csíki-havasokban
Régi és mai pásztorünnepeink
A Hídi vásár
Apajpuszta
Gulyásverseny
Vókonya
Bölcsességért napkeletre
Az eurázsiai füves puszta, a Hortobágy nagyban
Hol élnek a mai nomádok?
Szárított hús, kumisz és száraztúró
Mongólia, a pásztorállam
A jurta már nem tökéletesíthető
Örök útitársunk, a huszonnegyedik óra
Földrajzi nevek mutatója
Ajánlott irodalom
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
